Összesen 88 találat (61 - 80) : Molnár Judit.
Hetven évvel ezelőtt, 1939. november 11-én tartotta meg első előadását a pesti Goldmark-teremben a magyar színpadokról a zsidótörvények következtében száműzött zsidó színészekből alakult színház. A letiltott művészeket az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) több száz rendezvénnyel próbálta megmenteni a fizikai és szellemi pusztulástól. Az utolsó előadást 1944. március 19-én, a németek bevonulása napján tarthatták meg.
A holokauszt és a kereszténység – látszólag nehezen összekapcsolható fogalmak. Hiszen mi is állhatna távolabb a jóérzésű keresztény emberek elveitől, erkölcseitől és szándékaitól, mint az, hogy vallásukat a gyűlölet leggyalázatosabb történelmi megnyilvánulásával hozzák összefüggésbe? Igen, de mégis – ez a könyv, ami frissen, most került ki a nyomdából, éppen ezt teszi.
„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
Több, mint két évvel az elkövetés után a Fővárosi Főügyészség vádat emelt az ellen a főszerkesztő ellen, akiről már akkor is tudni lehetett, hogy főszerkesztő. Molnár Balázst azért vonják felelősségre, mert az őszi zavargások után “jogtipró talárosok”, azaz “vérbírák” és ügyészek személyes adatait tette közzé uszító honlapján.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont KönyvEsték-sorozatában október 2-án megrendezésre került beszélgetésen a Kommentár című folyóirat tematikus holokauszt-számának szerzői, illetve az egyik írásban közvetve-közvetlenül megszólított vitapartnerek ültek le egy asztalhoz.
Nem akarok a Fischer István és Karsai László/Molnár Judit között folyó viszályba („Kasztner Rezsőről”, Szombat.org lapszemléje, 2008. október 15) keveredni, csak egy már majdnem mítosszá vált történelmi hibának szeretnék véget vetni.
Az ÉS-ben ismét fellángolni látszik a “Kasztner-vita”. Két nem történész, Sárközi Mátyás és Fischer István is foglalkozott a II. világháborús magyar cionista ellenállás hazánkban és Izraelben is egyik legvitatottabb vezetőjének, Kasztner Rezsőnek 1944-es tevékenységével. (Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról, 2008/34., aug. 22.; Fischer István: Kalapáccsal?, 2008/36., szept. 5.)
Az idén újabb eredeti dokumentumokkal egészítették ki a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Emlékmúzeumnak több mint egy évvel ezelőtt átadott Kasztner-hagyatékot, amely Frojimovics Kinga, a Jad Vasem levéltára magyar részlegének igazgatója szerint véglegesen még nem rendezhető.
Elérkeztünk a XXI. század első évtizedének a végére, amikor immár idős emberek adnak számot arról, hogyan élték át gyerekként a holokausztot.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a vadregényes Erdélyben egy Torockó nevű igazi magyar falu, abban élt egy derék magyar legény, Bárány András nevezetű. Mátkája is volt neki, Patkós Rózsi, sudár magyar leány, akit szeretett igaz szerelemmel.
Hanem a legény apja, gyöpös agyú … Tovább »
Működésképtelen kuratórium?
24 millió forintról nem dönt a Mazsök
A Mazsök kuratóriuma utoljára 2006 márciusában volt képes megfelelő létszámban összejönni. Akkor nem tudtak az összes, 2005-ben beadott pályázatról dönteni, s így jelenleg 167 pályázat, valamint a támogatásukra … Tovább »
Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.
Holokauszt Múzeum
A pályázat elbírálása jogsértő volt
Döntést hozott a Közbeszerzési Döntőbizottság a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (közkeletű nevén: a Holokauszt Múzeum) leendő állandó kiállítása ügyében. A döntés helyt adott a Rajk László … Tovább »
HOLOKAUSZT MÚZEUM
A tragikomédia sokadik felvonása
2004 áprilisában ünnepélyesen megnyílt a Holokauszt Múzeum1, ám a hosszadalmas hercehurcák miatt nem a tervezett, nagyszabású, állandó kiállítással, hanem egy ideiglenes – noha a körülményekhez képest színvonalas – installációval. … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Újabb fejlemények az auschwitzi pavilon ügyében
Mint arról 1999 októberében hírt adtunk, a magyar kormány az auschwitzi pavilon magyar anyagának megújítására készül. Az annak idején a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa által megírt forgatókönyvet – többek között – annak … Tovább »
Prés alatt
„Izrael mellett több és bátor kiállást akarunk”
Az itt közölt jelentések ugyanabból a „Jubilálók” fedőnevű, négy dossziét tartalmazó vizsgálati anyagból származnak, mint a tavaly novemberi számunkban közölt szemelvények. A különböző utalások még legalább … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 2000. első félévi pályázatának díjazottjai
Pályázó
Pályázat
megítélt összeg
710.
ALMAZSI – Nagy Ákos
A zsidó ifjúsági szervezetek közös nomád tábora
600,000
626.
ALMAZSI és Hasomer … Tovább »
Nagy András
Sorsok és színpadok
A „Zsidó sorsok magyar színpadon”
című konferencia elé
Kováts Adél mászik a falon, nem is mászik, inkább lebeg, odatapad, átfordul, zuhan, megáll, ügyessége szinte akrobatikus – majd leereszkedik, enged a gravitációnak, de csak egy kissé, … Tovább »
Szemelvények az auschwitzi magyar kiállításhoz kapcsolódó szakvéleményekből, levelekből és állásfoglalásokból
Mazsihisz
„Egy Horthy-apologetikát tartalmazó, alig burkoltan antiszemita kiállítás megrendezése Auschwitzban nem lehet a magyar kormány szándéka. Ha mégis … Tovább »