Összesen 96 találat (1 - 20) : Molnár Béla.
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Apák nélkül – Nők és gyermekek a szegedi holokausztban címmel június 16-án nyitotta meg kiállítását a Szegedi Zsidó Hitközség a holokauszt 80. évfordulóján a Szegedi Zsinagógában.
A kiállítás koncepcióját és forgatókönyvét Ábrahám Vera, Frauhammmer Krisztina, valamint … Tovább »
Sós Endre szerepdilemmái
E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben
„Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Egy elfeledett lányregény írójáról
Személyes adóságom ez az írás Pásztor Árpád hírlapírónak a Princesz című lányregényéért cserébe. Tizenkét éves voltam, amikor apukám betege, békebeli úrinő, gazdag likőrgyáros özvegye karácsonyra megajándékozott a Princesz … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
November 25-e a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ebből az alkalomból szeretnénk emlékezni azokra a nőkre, és együttérzésünket kifejezni irántuk, akiket bármilyen erőszak ért, vagy ér. Ungár Utas Klára tragikus története csak egy a sok ilyen máig elhallgatott, … Tovább »
“Ez a könyv amúgy sem igazán napló, nem is dokumentumregény, inkább amolyan… korfeeling… énfeeling. Fontos használati utasítás: ne próbáljátok megfejteni a figurákat, nem az a lényeg! Elég, ha csak ráéreztek, kik is ezek a számomra fontos emberek és történetek” – írja Berki … Tovább »
(és a vérzivatar előtt és után, valamint szakácskönyve)
Befejeztem egy regényt, és az Országos Széchényi Könyvtárban régi receptgyűjteményeket lapozgatok céltalanul. Rosenfeld Mártonné majdnem százéves szabadkai zsidó szakácskönyve nem először kerül kezembe. Néhányszor … Tovább »
2024-ben lesz az 1944 évi magyar holokauszt 80. évfordulója.
80 magyar zsidó-képeslap – legyen ez egy könyv címe. Nem én találtam ki. Régebben foglalkoztatott már, csak most újra eszembe jutott, mivel közelednek a nagy őszi zsidó ünnepek napjai, elsőként is a szeptember 25-én … Tovább »
Somos Péter fotós, újságíró, hitéleti vezető, vallástörténeti kutató, könyvíró, lektor, kiállítások, megemlékezések és rendezvények szervezője. Volt a Kol Israel Rádió magyar nyelvű adásának főmunkatársa és a Szabad Európa Rádió jeruzsálemi tudósítója, rendszeresen … Tovább »
Harsányi László szociológus, közgazdász, a HDKE volt igazgatója elhivatott kutató: egy évtized óta tárja fel korabeli újságcikkek, levéltári dokumentumok és más forrásanyagok segítségével az OMIKE történetét. Könyve alapján (A fényből a sötétbe – Az Országos Magyar Izraelita … Tovább »
Részlet a szerző “Számonkérés a holokausztért. Tettesek, áldozatok, bírák” (Múlt és Jövő, 2022) c. könyvében “Árulók – áldozatok – áldottak. Van-e bűn a “szürke övezetben”? címmel közzétett tanulmányából.
8.
A nácik alól felszabadult országokban a kollaboránsokkal … Tovább »
Egy jó emberrel kevesebb lett a világ, pont akkor, amikor szükség van.
Nem tudom létezik-e még a világ, ahonnan érkezett, amit képviselt. Tanára volt a Rabbiképzőnek, de egy gyárban kezdett el dolgozni fiatal fiúként és nem váltott munkahelyet egész … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján közöltük Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányának első részét – ma a második részt olvashatják.
3.
Kérdés, persze, hogy Révai voltaképp miért indította útjára a „zsidókérdés” sebeket feltépő, … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »