Összesen 442 találat (401 - 420) : Miniszterelnökség.
A kormány 200 millió forintot csoportosít át a Kozma utcai zsidó temető felújítására. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg.
A kormány döntése értelmében ebből a keretből a temető felújítása mellett kiadvány is készül. … Tovább »
Tisztelt Kormány!
Tisztelt Lázár János és Balog Zoltán!
Két évvel ezelőtt, hivatkozva Orbán Viktor európai roma-keretstratégiát bemutató beszédére hivatkozva „Győri Enikő európai uniós ügyi államtitkár az EU soros elnöksége nevében fontosnak nevezte az emlékezést … Tovább »
Huszadik századi traumáink
Magyarországnak Németországgal ellentétben sohasem volt bátorsága ahhoz, hogy szembenézzen a holokausztban viselt felelősségével – jelentette ki Randolph L. Braham professzor, a magyar holokauszt ismert kutatója a szerdán Washingtonban az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában megtartott előadásán.
Esterházy János gróf egyike volt azon keveseknek, akiknek volt bátorsága ahhoz, hogy nemet mondjon, amikor több mint elegendő oka volt arra, hogy hallgasson – jelentette ki csütörtökön New Yorkban Abraham H. Foxman, az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) országos elnöke, aki a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjat nyújtotta át Giovanni Malfattinak, Esterházy János unokájának.
Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében.
Jobb-és baloldalnak egyaránt leszámolnia illene ordas múltjával, kártékony nosztalgiáival. Ugyanis az nem megy, hogy csak a másik szélsőségese, kompromittált múltú politikusa, példaképe véreskezű.
Az elmúlt bő másfél évtized során a szélsőjobb, a mérsékelt, önmagát néha konzervatívnak nevező jobboldali erők olykor nyílt, olykor burkolt támogatásával megszállta, kisajátította magának köztereink, utcáink jó részét. A penetránsan antiszemita Prohászka Ottokár püspökről még Balogh Zoltán képviselő (Fidesz) is azt hiszi, hogy csak azért szerepel képe a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán, mert mi, a kiállítás tartalmáért felelős történészek nem folytattunk kellő mélységű történeti kutatómunkát.
Sokadik nekifutásra a parlament utolsó ülésén megszavazták a holokauszttagadás büntethetőségét. Mesterházy Attila javaslatát az MSZP és az SZDSZ támogatta.
Ladislaus Löb magyar származású angliai professzor 2008-ban megírta hogyan került el Magyarországról Bergen-Belsenen át Svájcba, 1944-ben a híres Kasztner-féle mentőakció keretében. A szerzővel Erdélyről, Zsolt Béláról, a családtörténeti múlt eltűnéséről és a Kasztner Rezső személyével kapcsolatos máig tartó vitáról beszélgettünk.
Egy nappal az izraeli
törvényhozási választások előtt egyre nehezebb megmondani, ki lesz a győztes.
A Maariv napilap megbízásából készült legfrissebb közvéleménykutatás
szerint a miniszterelnökségért folyó versenyben a Likud színeiben
induló Benjamin Netanjahu vezet.
„A Gázai övezet elleni támadás elsődleges célja, hogy Izrael rábírja a Hamászt a rakétatámadások és a fegyverkezés beszüntetésre. De Izrael egyúttal arra is törekszik, hogy lemossa a libanoni Hezbollah elleni 2006-os fiaskó emlékét, és elrettentse ellenségeit” – írja a The New York Times. A lap szerint Izraelnek több oka is van a rendkívül kemény fellépésre.
Cipi Livni izraeli külügyminiszter fogadkozott vasárnap, hogy véget vet a Hamász uralmának a Gázai övezetben, ha februárban megválasztják miniszterelnöknek.
A második zsidótörvény története ismert, számos történeti feldolgozás olvasható róla. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, szükséges megjegyezni: ez a Teleki Pál közreműködésével készült törvény (preambulumát maga a politikus írta) folytatta a magyar zsidóság numerus clausus-szal megkezdett, az 1938-as első zsidótörvénnyel folytatódó kirekesztését a magyar közéletből, a kulturális és gazdasági színtérről.
Az Anschluss után az antiszemita magyar politikusok az antiszemita német politikusok kedvében (és széles magyar tömegek kedvében) is akartak járni és a Képviselőház elé terjesztették a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot. Önálló magyar lépésről volt szó, 1938-ig a Harmadik Birodalom a zsidókérdésben nem próbált meg nyomást gyakorolni Magyarországra.
„Magyarország sajátos módon annyira félti demokráciáját, hogy megenged olyan antidemokratikus tevékenységet is, amelyet ősi demokráciák, mint Anglia, betiltanak, és közben nem félnek, hogy elvesztik demokratikus jellegüket. Sok magyar az alkotmányból a szólásszabadságot emeli ki, mint a legszentebb jogot mind között” – fogalmazott Tomi Lapid, Izrael volt miniszterelnök-helyettese a Szombatnak adott interjújában a tavasszal.