A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
 

Tíz éve még senki nem akadt Erdélyben, aki az itteni magyar zsidóság identitásáról beszélt volna. Mára elkészült a Szombat folyóirat erről szóló lapszáma.
 

“Rajongok a magyar kultúráért, irodalomért, Bartókért és Kurtágért… Hogy mivel jár? Semmi mással, mint amit különben is csinálok. …mikor elõször jártam Amerikában, az embereknek ott Magyarországról két név jutott az eszükbe: Zsazsa Gabor és Bela Lugosi. Ez borzalmas. El kell érjük, hogy azonnal Bartók, Ady , József Attila neve merüljön fel.”

Voltak-e boszorkányok a 16-18. század európai történetének időszakában, avagy csak boszorkánynak mondott (kiváltképp) asszonyok voltak, akiket nem ritkán megköveztek, megégettek? Az első pillanatban frivolnak tűnő megközelítés valójában rávilágít általában vett álláspontunk … Tovább »

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Forradalmak és zsidók:
márciusi számunk tartalmából
Szalai Miklós: Zsidóság és forradalmak az idők folyamán
„Ezeknek a forradalmaknak, s a törvénnyel szentesített királygyilkosságoknak, amelyekben kulmináltak, a mélyebb jelentése a politikai hatalom deszakralizálása, amely … Tovább »

Az a magánpénzen fenntartott közröhej, ami a Magyar Hírlapban polgári újságírás címén zajlik, és amelynek napi termése húsz évre ellátná Napi nonszensz rovatunkat, ezekben a napokban éri el szakmai csúcspontját.
 

“…én ötéves korom óta pontosan tudom, hogy az, hogy „zsidó”, meg az, hogy „soha”, ugyanazt jelenti. Azt jelenti, hogy soha többé nem mehetsz be a kerted kapuján. Hogy múlttá válsz még életedben. Hogy máshol kell lenned, soha nem térhetsz vissza….”

Hanukarácsony címmel mutatta be a napokban a Duna Televízió Balog Gábor rendező-operatőr és Rékai Miklós néprajzkutató-szakértő filmjét, amely egy készülő trilógia része. A két alkotót az úttörő vállalkozásról kérdeztük.

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.

Fergeteges sikert aratott a Budapesti Operettszínház társulata már az első fellépéssel a tel-avivi operában csütörtökön, a Bécs-Budapest-Párizs című gálaműsorral.

2008 DECEMBER SZÁM

Novák Attila: A mi Erdélyünk
Erdélyi Lajos: Kettős kisebbségben
Tibori Szabó Zoltán: Egy fényképalbum képei Zsidó – élet Kolozsváron a holokauszt után
Ágoston Vilmos: A kérdések kérdése
Tamás Gáspár Miklós Nussbächer Melitta
Lőwy Dániel:  … Tovább »

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület két kitüntetett, világhírű filmrendezője lesz az est vendége: Jancsó Miklós és Szabó István. A MAZSIKE 20 éves fennállásának évfordulója alkalmából a két alkotó kevésbé ismert rövidfilmjei kerülnek bemutatásra.

Az erzsébetvárosi korrupciós botrány hatására az SZDSZ újra tárgyalná az úgynevezett zsidónegyed augusztusban lebutított formában elfogadott szabályozási tervét. 

November 16-án a megalakult a Mazsihisz által életre hívott Magyar Zsidó Kongresszus. A körülbelül öt órás alakuló ülést Feldmájer Péter vezette. Néhány kritikus megjegyzést és hozzászólást leszámítva komolyabb viták nem voltak: a Kongresszus saját működési szabályzatának megalkotásával volt elfoglalva. Határoztak a különböző bizottságokról és megválasztották a Kongresszus elnökségét.

Bernstein miséjét 1971. szeptember 8-án, a washingtoni Kennedy Center felavatásakor mutatták be. A mű John Kennedy iránti tiszteletből és szeretetből, özvegye felkérésére született.

Halmai Gábor egy tévényilatkozatáért a nyilvánosság előtt szabályosan kivégezte Lánczi András filozófust. A holokauszt óta nehéz elképzelni súlyosabb vádat közéleti szereplőről: ez idáig, szélsőjobbos pártemberek és médiauszítók esetében többnyire kézenfekvő volt a bizonyíték, az írói munkásság. Most azonban igen meghökkentő dolog történt: Halmainak bizonyítania sem kellett állítását.

64 évvel ezelőtt, 1944. október 15-én Magyarország kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra. A jelenlévő német hadsereg, és a velük szimpatizáló magyar tisztikar azonban meghiúsította a háborús átállást, és teret nyitott a nyilasok gátlástalan tombolása előtt.

A második világháborúban mintegy 2500 zsidó embert megmentett Ocskay László egykori magyar királyi százados emlékére avatnak kőpadot csütörtökön Budapesten, a Városligetben.

Városnéző sorozatunk első darabjában, melyet magunk között csak Hunvald György-túraként emlegettünk, a régi pesti zsidónegyedben jártunk. Egy óra után jelentkeztek nálunk az első figyelmeztető jelek öngyilkossági gondolatok formájában.