A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén Verő Tamás, a Frankel Leó úti zsinagóga rabbija és felesége, Verő Bán Linda vehette át az egyesület vezetőitől. 

A tervezett adományok 10 százaléka érkezett csak be. Egyébként teljesen izgalommentesen, a legszabályosabb papírforma szerint zajlott a Mazsihisz vasárnap tartott évi rendes közgyűlése,

Az elmúlt években több mint nyolcezer rakéta érte Izrael déli részét

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne … Tovább »

Konferencia a magyar zsidó tudomány aranykoráról

„A Nagy-Magyarország Trianon-élménye semennyivel nem volt kevésbé traumatikus egy zsidó, mint egy nem zsidó családban”.

Huszadik századi traumáink

A Béke Nobel-díjas író levélben ítélte el a Magyar Országgyűlés elnökének részvételét Nyírő József temetésén, és élesen szólalt fel szélsőjobboldali írók beemelése ellen a Nemzeti Alaptantervbe. A levél és a Szombat szerkesztőségének kommentárja.

Konrád György nyitotta meg május 2-án Rajk László Hiányzó sors – Auschwitzi falak című kiállítását, mely május 31-ig látható a 2B Galériában.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Magyar költők vészkorszakról írt, és a soá emlékét idéző verseinek antológiája jelent meg angolul I Lived on this Earth… Hungarian Poets on the Holocaust címmel a februári londoni Zsidó Könyvhétre. A gyűjteményes kötetben 18 szerző szerepel a klasszikusoktól kortárs alkotókig.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

A Jewish Telegraphic Agency, a legismertebb angol nyelvű zsidó
hírügynökség budapesti riportjában a Kozma utcai temető körüli
vizsgálatokról és a Mazsihiszt körülvevő zűrzavarról ír.

A Negyed6Negyed7 Fesztivál a Hanuka nyolc napján át, december 20. és 28.
között kínál izgalmas programokat a budapesti hatodik és hetedik
kerületben – a vásárlásban vagy a bejglievésben megfáradt
karácsonyozóknak is, hiszen idén egybeesik a zsidó és keresztény ünnep, a
Hanuka és a karácsony.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

Van Angliában antiszemitizmus? Izrael politikáját erőteljesen bírálja
egy bizonyos, a palesztin sérelmeket felhánytorgató réteg, de ez nem
mutatkozik meg az angliai zsidók iránti ellenszenvben. Némi
antiszemitizmus tapasztalható olyanok körében, akik mindenféle
különbözőséget rossz néven vesznek.

Milyen nép ez? És milyen zsidóság ez? Mindig tudtam, hogy minden népnek
olyan vezetői vannak, olyan elitje van, amilyet megérdemel. De hogy még a
zsidói is olyanok, amilyet megérdemel, sőt minden zsidó diaszpórának is
olyan a „gazdanemzete”, amilyet megérdemel, arra csak most döbbentem rá

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.