Összesen 80 találat (61 - 80) : Mezei Márk .
Egymást sértő sértett felek, 1997. január
Ifjú barátom (ismerjük egymást zsidó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztásával egyetértek. Az engem minősítő-elítélő sorokkal ha megvárja a következő … Tovább »
Fekete bőrű képviselő
Kertész Iván: Nagy, de be nem fejezett monográfia
Nógrádi Gábor: Mi a titka?
Bíró Tamás: ÉLT 1996-1913=83 évet
Széchenyi Ágnes: Engel Tevan István halálára
Erős Ferenc: Versek
Bárdos Pál: Mózes, az egyiptomi
Fred Morgan: Egy zsinagóga anatómiája
A konzervatív … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
Az új képviselőház tagjai közül 12 tartozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neumann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám általa arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demokráciának komoly erői voltak, voltak és vannak nemes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szemben. A progresszív gondolkodás … Tovább »
Amikor a csernovci forgatást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
Beszélgetés Haraszti Györggyel a Mszoret Avot Amerikai Alapítványi Iskola igazgatójával
„Az öreg sahternek nem sok öröme tellett fiatalabb vejében, Azriel Weinstockban. Pedig Azi kompetens ember volt, szép jövedelemmel; csakhogy alig látták otthon, legfeljebb Peszachkor és Szukkotkor. … Tovább »
Mottó:
Miért lesz a zsidóból hegedűművész és nem zongoraművész? Mert a hegedűt könnyebb fölkapni, ha futni kell.
A Hásomér Hácáir, cionista szervezet általában a fiatalok épülésére szervezi programjait, legutóbb azonban a felnőttek számára rendezett vitaestet, rengeteg … Tovább »
1956, avagy a gomböntő halála
1992 októberi, 1956-os melléklettel megjelent számunk komoly visszhangjára utalt a termet betöltő érdeklődés is, a témáról rendezett Szombat Szalon estén. Négy jeles filosz Forintos György, Könczöl Csaba, Ungváry Rudolf, valamint Ember Mária fejtette … Tovább »
Antiszemita atrocitások 1956-ban
Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
(Mezei András: Itt a vadnyugat! Belvárosi Könyvkiadó, 1991.95 oldal, 90 Ft., farmerkötésben 137 Ft.)
Alig több mint két éve tűntek fel az Élet és Irodalom hasábjain Mezei András western-dalai. A most könyvformában is megjelent írásokban az önmagát gyermekkorába, s a mozi által … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »
Mezei András különös hangulatú tényversei a közeljövőben Izraelben is megjelennek – héberül. A költő erre az alkalomra írta az alábbiakat:
Nálunk nem mítosz és nem kitalálás: saját hamvaiból született meg Izrael. A Főnix-hasonlat nálunk nem hasonlat, hanem a zsidó létezés … Tovább »
Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.
– Férfi … Tovább »
Beszélgetés Mezei Andrással
A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött ez a népi diplomácia. Építeni lehetett a kölcsönös barátkozásra, turisták, barátok, költők … Tovább »
Portré
Ha nem is tartalmában, de formájában feltétlenül rendhagyó könyvecskét bocsátott útjára jó másfél évvel ezelőtt a Magvető Könyvkiadó. Kádár Iván izgalmasan érdekes vallomását (Esszé történelmi oldalnézetből) és Mezei Andrásnak Kádár Ivánnal folytatott beszélgetéseit … Tovább »