Összesen 97 találat (61 - 80) : Mezei András.
Múltidézés
(Mezei András: Eredet. Múlt és Jövő Könyvek, New York-Budapest-Jeruzsálem, 1996, 100 oldal, 328 Ft)
Az elmúlt években Mezei András lelkiismeretes makacssággal halad visszafelé az időben. Az Adorno kötet versei a holocaustot idézik, s most továbblép, a szülők, … Tovább »
Egymást sértő sértett felek, 1997. január
Ifjú barátom (ismerjük egymást zsidó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztásával egyetértek. Az engem minősítő-elítélő sorokkal ha megvárja a következő … Tovább »
Fekete bőrű képviselő
Kertész Iván: Nagy, de be nem fejezett monográfia
Nógrádi Gábor: Mi a titka?
Bíró Tamás: ÉLT 1996-1913=83 évet
Széchenyi Ágnes: Engel Tevan István halálára
Erős Ferenc: Versek
Bárdos Pál: Mózes, az egyiptomi
Fred Morgan: Egy zsinagóga anatómiája
A konzervatív … Tovább »
(G. K.): Könyvmoly
Domán István: Könyvespolc
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció
Székely Magda: Hatvanévesek
Török Petra: A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között
Mezei András: … Tovább »
Figyelembe véve a nyári szünetet (lapunk legközelebb szeptemberben jelenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokottnál, melyek egy része nagyobb elmélyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
(Székely Magda: Éden. Belvárosi Könyvkiadó, 1994, 111 oldal, 264 Ft)
A VISZONYÍTÁSI PONT természetesen a holocaust. Még ha azt nem is lágerben élte át 1944-ben az akkori 8 éves Székely Magda – mértékadó vélemények szerint ma egyik legjobb költőnk. A holocausthoz képest szelídül … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »
A kultúrára manapság sokan legyintenek, szép dolog, de megélni belőle… úgy tűnik, Mezei András költőnek ez is sikerül. Amióta ugyanis főtitkárként jegyzi azt a tavaly év végén megalakult gazdasági társaságot, amelyről részletesebben is szólunk majd, azóta kevesebb problémája … Tovább »
Mezei András: Válasz
Tarbay Ede: A felismerés kényszere
Szegő György: Balla Margit ikonológiája
Sanders Iván: Ősi legendák, modern történelem – zsidó témák Kaczér Illés műveiben
Zoltán Dezső: A fürdőmester
Róbert Péter: Januári évfordulók
Vadász Ferenc: Egy család a halhatatlanságnak…
Schweitzer … Tovább »
(Mezei András: Adorno. Belvárosi Könykiadó, 1993.160 oldal, ár nélkül.)
Félnek a szótól, ha igaz, s ha vádolj félnek a papírra rávésett lángtól…” (Bari Károly)
Mezei András új verskötete, az ״Adorno” második ciklusának ״Beszédtöredékek” olvasása közben válik … Tovább »
Mottó:
Miért lesz a zsidóból hegedűművész és nem zongoraművész? Mert a hegedűt könnyebb fölkapni, ha futni kell.
A Hásomér Hácáir, cionista szervezet általában a fiatalok épülésére szervezi programjait, legutóbb azonban a felnőttek számára rendezett vitaestet, rengeteg … Tovább »
1956, avagy a gomböntő halála
1992 októberi, 1956-os melléklettel megjelent számunk komoly visszhangjára utalt a termet betöltő érdeklődés is, a témáról rendezett Szombat Szalon estén. Négy jeles filosz Forintos György, Könczöl Csaba, Ungváry Rudolf, valamint Ember Mária fejtette … Tovább »
Az önfelmutatás gyermeki örömével lapozgatom a Modern héber költők antológiát. Ez vagyok, ezek vagyunk.
Próbálom, forgatom a szavakat, nem túlzó-e a pátosz (mert valamennyi kell, ünnepi a
könyv, van-e, lehet-e közünk hozzá, van-e, lehet-e közük hozzánk a borító közé simuló … Tovább »
Nem tudom, más faluban, más vidéken is „dióztak”-e szukkot ünnepén – nálunk, az én szülőfalumban, Poroszlón, abban a faluban, amelyről Mezei András írt verset a Szombat szeptemberi számában, a zsidó családoknak nem csak a kiskorú gyermekei, de már érettebb tagjai is szenvedélyesen … Tovább »
Magén István: A mappa
Ambrus Katalin: A könyvkiadók szeszélyeitől ments meg Uram minket!
sz. é.: A király meztelen – – a riporter zsidó
Babits Antal: Klezmerek
Ámos Imre szolnoki vázlatkönyvéről
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Sásdi Sándor: Vándorok
Zsidó elhivatottság: Zsidók … Tovább »
Az asdódi csatában estem el, a függetlenségi háborúban.
Anyám akkor azt mondta felettem: még csak huszonnégy éves. Ma pedig: ötvennégy volna most – mondja -, gyújtja az emlékmécsest, mintha születésnapi tortát gyújtana gyertyát elfújni…
Bánataiba apám belepusztult azóta, … Tovább »
„Máskor száz emberből tíz jön el, most ötvenet tudtunk értesíteni telefonon, s negyvenen vagyunk” – büszkélkedett Hubay Miklós, a magyar PEN Club elnöke az Izraeli Kulturális Hét keretében május 8án rendezett irodalmi esten, melyet a két izraeli költővendég tiszteletére rendeztek. … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »