Szerdán este agyonlőttek egy roma férfit Tiszalökön. Kóka Jenő éppen munkába indult. Az eddigi hírek alapján lényegében kizárható, hogy bármilyen személyes indok, üzleti vita vagy leszámolás állna a háttérben. Ez már a sokadik ilyen merénylet, és eleddig a rendőrség egyetlen tettest sem volt képes elfogni. Vajon mit érezhet ma bárki, lány vagy fiú, asszony vagy férfi, fiatal vagy öreg, aki történetesen romának született? Vajon miként fekszenek le aludni? Miként küldik holnap iskolába a gyerekeiket?
 

A zentai zsidóság deportálásának 65. évfordulójára emlékeztek a vajdasági város zsidó temetőjében.
 

Soha többé: számít, hogy mit teszünk! – ez a mottója az idén a holokausztmegemlékezéseknek Amerikában. A felhívásnak külön aktualitást ad Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök nemzetközi tiltakozást is kiváltó felszólalása az ENSZ e heti genfi fórumán.

A második világháborús népirtás áldozatainak napja volt ma Szerbiában. Tudósítónk beszámolója szerint e megemlékezéseket most kevesebb indulat és vita kísérte, mint korábban, egyre több ugyanis a tény- viszont kevesebb az aktuálpolitikai célzat. 

Az Országgyűlés 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg a magyar zsidók deportálása. Az emléknapon Az áldozatok arca címmel megemlékezést rendezett a Holokauszt Emlékközpont. Alábbi írását ott olvasta fel Sándor Iván író.

A munkaszolgálatosok túlnyomó többsége zsidó volt, így igaz az az állítás, hogy a munkaszolgálat a holokauszt része volt – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter a magyar zsidó munkaszolgálatosok emlékművének avatásán, amelyet pénteken tartottak a főváros VII. kerületében, a Bethlen Gábor téren.
 

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan csütörtökön, illetve vasárnap tartanak megemlékezéseket.
 

Emlékezni és Emlékeztetni mindannyiunk kötelessége!

A fáklyás felvonulással a zsidó, roma vagy másságukért elítélt áldozatokra emlékeznek, illetve mindazokra, akik a nyilasokkal és fasisztákkal szembeszállva mentették az üldözötteket.
 

Áprilistól november végéig több tucatnyi rendezvénnyel, szavalóversenyekkel, színházi előadásokkal, filmbemutatókkal, kiállításokkal, irodalmi sétákkal és konferenciákkal emlékeznek Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára Szegeden – közölte Csernus Sándor, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának dékánja.

“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Ismét fellángolt a német-lengyel vita azzal az emlékhellyel kapcsolatban, amelyet a német kormány támogatásával Berlinben hoznak létre a második világháború után elüldözöttek, illetve kitelepítettek emlékére.
 

Három embert – köztük egy horvát állampolgárságú nőt – állított elő a rendőrség Budapesten, a Hősök terén – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

XVI. Benedek pápa a héten visszavonta a holokauszttagadó angol Williamson püspök és három társának kiközösítését, ezért a zsidó vallás legfőbb szerve, az izraeli főrabbinátus megszakította kapcsolatait az egyházi állammal. 

Németország örökre ébren tartja az emlékezést a nemzetiszocializmus bűncselekményeire, a náci rezsim áldozataira – ígérte meg kedden ünnepélyesen a Bundestagban Horst Köhler német államfő.
 

A honi zsidó közélet diszkriminatív struktúrája mára már közismert. Nagy Ákos cikke (Érik vagy rothad a flódni?, 2008. december 18.) a magyar állam által 1950 óta generált diszkriminatív helyzet és a Mazsihisz mellett hitközségünket, az EMIH-et is kritikával illeti.

Szerintem igen, bár ez nem a hagyományos antiszemitizmus. Az előző poszt vitáihoz szeretnék hozzátenni egy-két dolgot. Mit is képvisel Aczél? Nézzük meg Szántó T. Gábor egy írását:
 

Egy olasz kormánypárti vezető szerint a római katolikus egyház nem tett eleget azért, hogy szembeszálljon Benito Mussolino fasiszta diktátor korának faji törvényeivel.

“Auschwitzban lettem zsidó” – mondja a 83 éves túlélő az egykori halálgyár kapujában a Nizzából érkezett kamaszoknak. Alkarját mutatja, rajta két tetoválás: belül 193189, kívül B9664. A megsemmisítő tábor minden szokását aprólékosan ismerő idegenvezető sem érti, miért kapott dupla azonosítószámot a volt fogoly.