Összesen 39 találat (1 - 20) : Maxim Leo.
A kiállítás a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Soában elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket.
“A 2B Galéria kiállításának kiindulópontja egy, az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidók elpusztításához kapcsolódó, kevéssé ismert … Tovább »
A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.
A Lefkovicsék … Tovább »
A napokban jelent meg Schőner Alfréd, az OR-ZSE nyugalmazott rektorának Szószék és Katedra c. könyve, melyből az alábbiakban közlünk egy részletet.
Santa Maria La Blanca zsinagóga
A spanyol zsidóság aranykora תור הזהב של יהדות ספרד IX-XIII. sz. Spanyolország … Tovább »
A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy – olvasható a Háárec című izraeli napilapban.
A tel-avivi egyetem két régésze, Miki Ben-Dor és Ran … Tovább »
A Waiting for America. A story of emigration (Amerikára várva. Egy emigráció-történet) Maxim D. Shrayer, a Boston College orosz és angol irodalom, valamint zsidó tanulmányok professzorának első, önéletrajzi ihletésű regénye.[1]
A Waiting for America retrospektív narratív struktúrájából … Tovább »
Míg Oskar Schindler és Raoul Wallenberg neve közismert, addig José Castellanosról alig tudni valamit, holott zsidók tízezrei köszönhették neki életüket.
José Arturo Castellanos 1893-ban született a közép-amerikai El Salvadorban. Akárcsak édesapja, ő is hivatásos katona lett, … Tovább »
Leóék családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
A berlini Fal leomlását követő negyedszázadon át úgy látszott, Németországban helyreállt a normalitás. Nem pusztán a kettéosztott város és ország újraegyesítése, a hidegháborús hadiállapot ért véget, hanem véget érni látszott a nemzetiszocialista rémállam folytán a hallgatólagos … Tovább »
Kőszeg Ferenc írása a fenti címmel lapunk decemberi számában jelent meg. Az írás első részét, terjedelmi okokból nem tudtuk nyomtatásban közölni, így az itt olvasható.
Első rész
Éppen száz évvel ezelőtt az ország legtekintélyesebb társadalomtudományi folyóirata, … Tovább »
Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]
Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »
November 19. és 22. között megint a zsidó filmeké a főszerep a Művész Moziban. A negyedik alkalommal megrendezett Zsidó Filmfesztivál programjában tizenhárom játékfilm és két dokumentumfilm szerepel. A többségében itthon még nem vetített filmek – több mint nyolc országból – változatos műfajokat képviselnek. A ZsiFi szervezői igyekeztek minél szélesebbre tárni a kaput, zsidó és zsidó kötődésű filmesek a zsidó közösség problémáiról, másokhoz fűződő viszonyáról szóló alkotásaival. Az elmúlt két év nemzetközi filmterméséből készült válogatásából Magyarország Oscar-nevezettje, a Saul fia sem maradhatott ki. Mint ahogy a tavalyi közönségkedvencet, A zsidó bíborost is újra vetítik a fesztiválon.
Vidéki művház, hangos zsidózás. De nem olyan. Magyarország egyetlen zsidó színházával, a Gólemmel Zalaszentgróton jártunk. Hogyan dolgozik az idegengyűlölet ellen egy színház, és miért megy turnéra ingyen 12 vidéki településre? Miért utasította vissza őket Gyöngyöspata polgármestere? Mire elég a norvégok pénze? A végén minden út a zsidókhoz vezet.
A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.
Ungváry Krisztiánnal beszélget Várnai Pál
A matematikusok csendes emberek, megszokták, hogy csak egymást értik, örültek annak,
hogy jött valaki a köreiken kívülről, aki bemutatta, hogy a matematika
fontos, a magyar matematika világszínvonalú. Olyan sok jót mondtak
rólam, hogy el se hittem. Teljesen szokatlan volt. (Czeziel Endre)
A német külpolitika egyformán érték és érdekalapú, és a kettő
összhangját a Leopardok esetében maximálisan sikerült biztosítani.
Legalábbis ezt hangoztatták német kormánytisztviselők azzal
kapcsolatban, hogy a koalíció szándéka ellenére kitudódott: Németország
200 darabot szállít Szaúd-Arábiának a legkorszerűbbnek tartott Leopard 2
típusú harckocsiból.
Várnai Pált van, aki Paul Várnaiként ismeri, minthogy az ’56-os forradalom után Kanadába emigrált, s ott lett irodalomprofesszor. Számos írását, főként írókkal, tudósokkal készült interjúit a Szombatban is közöltük. Életeim című memoárkötetét, mely a Zachor Alapítvány gondozásában jelent meg, március 24-én, csütörtökön, 18.00-kor mutatják be a Bálint Házban. A szerzővel a bemutatón lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor beszélget. Alább részletet olvashatnak a könyvből.
1. ÉBERSÉGEK
Ötven éven át a nyugati zsidókat óvta a nácizmus pajzsa. Hitler – ahogy azt Bernanos1 írta – valóban szégyenbe hozta az antiszemitizmust.
Azt hittük, ez a szégyen végleges. Ám talán csak átmeneti volt. Azt hittük, végleg a miénk, de most visszatekintve úgy tûnik, … Tovább »