Összesen 105 találat (1 - 20) : Martin Buber.
A Benda Ivánnal készített életútinterjú második részét közöljük. Az első rész itt olvasható.
A beszélgetésünk elején már megkérdezem, mikor és hogyan kezdődött a fotóművészeti karriered. Kérlek, mesélj erről!
Az ember életében vannak döntő pillanatok. Abban … Tovább »
Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »
„Társadnak fogsz hívni és nem uradnak” (Hosea 2,16) – Bámidbár hetiszakasz (4Mózes 1:1–4:20.)
A világ megváltása, Izrael és az Örökkévaló végső egyesülése akkor jön el, amikor megtanuljuk “társunknak” és nem pedig „uramnak” hívni Őt és egymást … Tovább »
Milena Jesenská (1896-1944), a Milena-levelek címzettje a világháborút követő általános szegénység idején került kapcsolatba Franz Kafkával: elbeszéléseit fordította csehre.
A szakmai érdeklődést hamarosan személyes kapcsolat, később szerelem váltotta fel. A levelezésből … Tovább »
„Amikor majd a cionizmus elhozza a messiást, akkor ’A megváltás csillaga’ feleslegessé válik, sőt, minden könyv feleslegessé válik”[2], írta Rosenzweig a naplójába az először 1921-ben Frankfurtban kiadott és nemrég magyarul is megjelent könyvéről. Az alábbi írás a 20. század … Tovább »
1913. július 9-én született Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. Ebből az alkalomból vizsgálja meg Biró Tamás a néprajz és a bibliatudomány viszonyát Scheiber Sándor munkásságában, és általában, a Rabbiképző elmúlt 145 éve során.
A néprajztudománynak … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
Márta néni szavai csengenek a fülemben: „Andris az egyetemen kísérletezik”.
A szüleimmel voltunk látogatóban Márta néninél, Andris anyukájának, Klári néninek a testvérénél – az Alkotmány utcai általános iskola szeretetreméltó pedagógusánál –, akik amúgy egyetlen … Tovább »
A 2022-es év egyik legfontosabb hazai könyvpiaci eseménye volt Herzl Tivadar 1895 és 1904 között írt naplójegyzeteinek megjelentetése.
E publikálással sok évtizedes hiányt orvosolt a kiadó, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »
1939. szeptember 1-jén a nácik lerohanták Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a II. világháború. Ugyanezen a napon Mahatma Mohandas Karamchand Gandhi, a 20. század egyik legbefolyásosabb alakja, a modern India atyja rövid, de tartalmas Ros Hásáná-i köszöntőt küldött A. E. Shohetnek, … Tovább »
„A mai csodarabbik többé-kevésbé üzletemberek. Van köztük jámbor, istenfélő is. De van szédelgő is. A mi szentünk, a kállói, nem ilyen. Az költő. Poéta, az isten kegyelméből. És magyar.” (Szabolcsi Lajos: A Tisza partján, a kállói szent pap meséi, in: Délibáb)
Száz … Tovább »
Manès Sperber, a német, olykor francia nyelven alkotó zsidó író, pszichológus, egykori kommunista mozgalmár, majd antitotalitárius gondolkodó életútjáról szólván egy eszme- és társadalomtörténeti szituációról, egy nemzedékről kell beszélnünk.
Könyvtárnyi irodalma van … Tovább »
Meghatározások
A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
A negyed neve
Új Lipótvárost számtalan becenévvel illetik manapság. A legszerényebb a falu, mely abból indul ki, hogy itt sok ember ismeri egymást, és azt feltételezi, hogy e közösség zárt. Ám nincs fala, sem szó szerint, sem pedig átvitt értelemben, teljesen nyitott, tehát nem … Tovább »
Miután évtizedeken keresztül páncélszekrényben őrizték őket, a mindeddig ismeretlen rajzok 97 évvel a neves szerző halála után váltak láthatóvá.
A könyvtár nemrég kapta meg az illusztrációkat, miután az izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy azok banki páncéltermekből … Tovább »
A tavaly elhunyt író, esszéista utolsó kötete Sétabot, Ásatás 3. címmel jelenik meg a Magvető Kiadónál. Ebből közlünk részleteket.
EGY NEMZET KELETKEZÉSE
Nézem Carmi, múlt századi izraeli fényképész képeit. Szemek, sokat tudó, beszédes szemek, látnak még valami … Tovább »
Egyedülállóan sokoldalú ember volt, kivételes személyiség a rabbikarban. 1989 után mintha egymaga akarta volna behozni mindazt a lemaradást, amit az 1989 előtti hitközségi vezetés hátrahagyott. Tíz évvel ezelőtt halt meg, akkor közölt nekrológunkkal emlékezünk rá.
A lányom … Tovább »
Százötven éve, 1869. szeptember 6-án született Felix Salten osztrák író, akinek nevét Bambi című regénye tette közismertté. A cionista mozgalommal való kapcsolata kevésbé ismert.
Siegmund Salzmann néven pesti zsidó családban látta meg a napvilágot, háromhetes volt, … Tovább »