Összesen 71 találat (1 - 20) : Markó Béla.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke szerint a román hatóságoknak idejében fel kellett volna lépni a gyűlöletbeszéd, a legionárius eszmék hirdetése, a xenofóbia és az antiszemita állásfoglalások ellen, és nem kellett volna megengedni, … Tovább »
Tagadhatatlan, be kell vallani, a Chabad-EMIH vezető rabbija és kollégái kifogyhatatlanok az ambícióból és az ötletekből.
Gondoljuk csak végig:
Nem elég, hogy tettes-(pardon: munka)társaival hitközséget alapított, teljes iskolarendszert szervezett, illetve szerzett óvodától … Tovább »
Sós Endre szerepdilemmái
E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
Körkérdést intéztünk a Hamasz Izrael ellen indított háborújáról, annak világvisszhangjáról, az antiszemitizmusba is áthajló Izrael-ellenes tüntetésekről írókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz. Az alábbiakban Nagy Gabriella, az Újkelet.live online izraeli-zsidó hírportál … Tovább »
Kilencvenéves korában, október 22-én elhunyt a Balázs Béla-díjas Bíró Zsuzsa. Hosszú pályafutása során számos neves rendezővel dolgozott együtt, többek között Szabó Istvánnal, Gothár Péterrel és Elek Judittal. 2003-ban a 34. Magyar Filmszemle életműdíjasa volt.
Bíró … Tovább »
Szőke András számításai szerint a sírkövek megközelítőleg 90%-a hiányzik. Ezek, feltételezések szerint a dörögdi házak falaiban nyertek új funkciót.
A Veszprém megyei Taliándörögd, vagy miként a helybeliek gyakorta nevezik, Dörögd napjainkban egy megközelítőleg 750 … Tovább »
Egy elfeledett lányregény írójáról
Személyes adóságom ez az írás Pásztor Árpád hírlapírónak a Princesz című lányregényéért cserébe. Tizenkét éves voltam, amikor apukám betege, békebeli úrinő, gazdag likőrgyáros özvegye karácsonyra megajándékozott a Princesz … Tovább »
Pityeregni kezdett, aztán letörölte a könnyeit, elkomorult, és monoton hangon megszólalt.
– Igen, apád zsidó volt. És ha mindent tudni akarsz, a Markovitsok mind egy szálig. A Diamandok úgyszintén. A keresztlevelek pedig egytől egyig hamisítványok.
– Ki hamisította őket?
– … Tovább »
A Magyar Királyi Igazságügyminisztérium 1942. szeptember hó 15-én kelt tanúsítványa megerősítette, hogy apu római katolikus, s erdélyi szombatosok ivadékaként az 1941-es és 1942-es zsidótörvények alapján „a nemzsidókkal esik egy tekintet alá”. Apai ágon tehát nem vagyok zsidó, … Tovább »
Anyu emlékére
Ki vagyok, mi vagyok, milyen vagyok hát?
Szép is, csúnya is, rossz is meg jó is,
nagy költő is, meg senki is,
öregebb is, fiatalabb is,
jó színben is vagyok, rosszul is „nézek ki”.
Százféle vagyok, zűrzavar, titok.
… Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
Cseri László fotóesszéje a Kozma utcai temetőről.
Nézegetem Cseri László képeit, és miként Móra Ferenc emlékezetében Prága régi zsidó temetője, úgy hozták elő képkölteményei az én emlékemből is az ő szép leírását, mintha itt is járt volna. Őt idézem: „Mohás … Tovább »
Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.
A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »
Részlet a szerző “Számonkérés a holokausztért. Tettesek, áldozatok, bírák” (Múlt és Jövő, 2022) c. könyvében “Árulók – áldozatok – áldottak. Van-e bűn a “szürke övezetben”? címmel közzétett tanulmányából.
8.
A nácik alól felszabadult országokban a kollaboránsokkal … Tovább »
“Egy terület ideális esetben úgy is „visszatérhet”, hogy miközben marad a mostani országában, lelkileg-gazdaságilag- kulturálisan és egyéb módokon ezer szállal kötődik az anyaországhoz.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar … Tovább »
“…a 2004-es EU csatlakozás talán segített egy kicsit. De ott volt ugyanabban az évben a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás, ami kicsit sem segített. Aztán ott volt a 2007-es csatlakozás a schengeni-övezethez, amikor Felvidék, Erdély és Magyarország közt … Tovább »
“A józan ember számára nem az volt – máig sem az – a kérdés, hogy vajon a Szentistváni Magyarország határait szenteknek kellett volna-e tekinteni. Hanem úgy gondolták, hogy a függetlenedni kívánó nemzetiségieknek el kell ismerni a jogát a függetlenségre, az anyanemzetükhöz való … Tovább »
„A világ népei a Világ népeinek igazai miatt léteznek.”
A vecsési Halmy Deutsch család története után nyomoztam, és így kerültek a kezembe azok az iratok, amelyek a negyedik zsidótörvényhez kapcsolódnak, és képet adnak a család teljes kirablásáról. A Halmy család nagy … Tovább »
“Nem kis szorongással válaszolok a Trianon trauma tárgykörében feltett kérdésre, mert úgy vélem, bármit is mondanék, nyitott kapukat döngetek, hiszen a legfontosabb kérdésben aligha található nagyobb egyetértés a magyar társadalomban, mint az: a trianoni békepaktum igazságtalan volt.”