A demokratikus jobboldal felnevelte és dédelgette azokat a szalonképtelen figurákat, akik most látványosan a fejére nőttek. Nem tett különbséget antiszemitizmussal, rasszizmussal joggal és jogtalanul, okkal és ok nélkül vádoltak között. A demokratikus baloldal pedig nem volt képes belátni: attól, hogy egy problémát általánosító, uszító hangon tálalnak, az még nagyon is létezik.
 

A húszas évek ezek, az az évtized, amelynek az elején a magyar felsőoktatásban életbe lép a numerus clausus. 1924-ben, ugyanabban az esztendőben, amikor  Bálint Györgyöt nem  veszik fel a budapesti egyetem bölcsészkarára, megalakul Gömbös Gyula Fajvédő Pártja. Nem légüres térben kezd Komlós Aladár a zsidó lélek fölött meditálni.
 

Interpretációtörténeti eseménynek adott helyet 2009 nyarán a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével magyarországi bemutatóként szólaltatta meg Arnold Schönberg világszerte is ritkán műsorra tűzött operáját.

Az est során a Chalaban zenekar Hashish Freee című, nemrég megjelent, ötödik lemezének dallamai csendülnek fel, melyek a marokkói, valamint a balkáni népzene és a jazz hangzásvilágát ötvözik. A zenéhez szókimondó szövegek párosulnak.

 Gyalázkodó megjegyzéseket tettek és életveszélyesen megfenyegették egy szélsőséges internetes portálon a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) elnökét, aki emiatt bejelentést tett a rendőrségen, és magánindítvánnyal élt a bíróságon a honlap felelős szerkesztője ellen.

Lehet-e egyszerre kint és bent lenni? Lehet-e kitörni a gettóból, és ugyanakkor bent maradni? Komlós Aladár ezt a különös kettősséget képviseli, a kitörést óhajtja, ám egy időben meghökkentő, zavarba ejtő, de elgondolkodtató véleményében azt állítja, hogy ez szinte lehetetlen. Legalábbis, a szellemi, pszichológiai gettóból nincs kiút.
 

Miután valaki meglátta a tévében, hogy meghallgattam Elie Wiesel előadását, a következő üzenetet küldte: „Miért nem álltál fel igazságosztó, önérzetes Gerendás, és miért nem kérdeztél rá a palesztin holokausztra? A hétköznapi zsidó fasizmusról és egyéb történelmi disznóságaitokról nem esett szó. Rámutathattál volna kisköcsög például, hogy a XX. században hány, de hány zsidó mocsadék rombolta, pusztította Magyarországot. A ganézsidó listát mindenki ismeri. Miért nem mutattad be a statisztikát, hogy Magyarországon az üldözött 1%-nyi kisebbségi szarkavaró zsidók a közéletben, a politikában, a médiákban, a legfelsőbb körökben hány %-nyian vannak? Magyar emlőn nevelkedtetek fel, inggyé kaptátok az oskolát, és ellenünk fordultok, agitáltok, mocskok? Menj te a kurva anyádba a zsidóbandáddal és az agymosott sötétmagyar bunkókkal együtt. Takarodjatok haza Izraelbe, és nézzük, hogy ott hogy boldogultok?!”
 

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt (Mazsök), megszületésekor (anno) a Szombat a megújuló magyar zsidó
demokrácia fórumaként aposztrofálta, merthogy kuratóriumában nem csak a
Hitközség emberei foglaltak helyet, hanem egyéb zsidó szervezetek is.
Volt egy hely, mely zsidó szervezeteknek osztott pénzt, ám amelyet –
egykori remények szerint – nem kizárólag a Síp utca kontrollált.

A közalapítvány honlapján (www.mazsok.hu) megtekinthetők a kuratórium ez évi döntései a beadott pályázatokkal kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a döntéseket próbálom rendszerezni és áttekinteni.
 

Akik úgy gondolják, hogy “jól ment az elmúlt húsz évben Magyarország szekere”, azok a mostani parlamenti pártokra szavazhatnak, akik radikális változást akarnak, azoknak a parlamenten kívül kell keresniük maguknak képviselőket – mondta Vona Gábor.
 

Az embermentésről és az önmentésről szól a fővárosi Páva utcai
Holokauszt Emlékközpont decemberi tematikus tárlatvezetése – közölte
Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője az MTI-vel.
 

Ahogyan azt sem tartottam helyesnek, hogy más egyházak, felekezetek konferenciát tartanak a parlamentben, azt sem találom rendjén valónak, hogy egy ortodox zsidó mozgalom tegye ugyanezt.
 

Először is engedjék meg nekem és feleségemnek, Marionnak, hogy kifejezzük őszinte hálánkat, amiért erre a rendkívüli ülésre meghívót kaphattunk, amely a magyar Chábád Lubavics mozgalom 20 éves működésének tiszteletére űlt össze
 

Köves Slomó rabbi „A Magyar-zsidó együttélés – együtt a közös jövőért” címmel megrendezett konferencián elhangzott beszédét adjuk közre.
 

„Jönnek ide a zsidauk, Izraelbül meg mindenhunnan, oszt megbíznak embereket a falubúl, hogy azok tartsanak rendet. Itt lesz mingyán a határba, a Szamos fele vivő úton. Szép a temető, gonduzva van. Nincs ott meggy ültetve…  Sok vót itt a zsidau. Két temető is van. Minden zsidóul van a sírokra írva…”
 

A Legfelsőbb Bíróság kedden visszautasította a Magyar Gárda Egyesület felülvizsgálati kérelmét, és helyben hagyta a szervezet feloszlatását jogerőre emelő nyári ítéletet. Ezzel a gárda az összes lehetséges magyarországi jogi fórumot kimerített önmaga feltámasztására. Vona gábor Jobbik-elnök szerint most Strasbourg következik.
 

Az izraeli külügyminiszter meghívására konferencián vesz részt Jeruzsálemben az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának képviseletében Balog Zoltán elnök (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) december 16-18-ig – közölte a Fidesz kedden .
 

Az atv.hu munkatársa hétfő éjszaka az alábbi sms- t kapta: „Iványi házát megtámadták nácik”. Ma délelőtt próbáltuk elérni Iványi Gábort, ami nem sikerült, viszont a metodista lelkész 11 óra körül az alábbi közleményt juttatta el a Távirati Irodához:
 

Különleges filatéliai csemegét bocsátott ki a Magyar Posta a magyar–izraeli kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójára.
 

Befejezte magyarországi látogatását Elie Wiesel. A Nobel-békedíjas író az ATV Híradónak azt mondta, aggodalommal tölti el a neonáci mozgalmak erősödése, mivel nem látja, hogy a társadalom kivetné magból a gyűlölet hordozóit. Wiesel ebben felelősnek nevezte a köztársasági elnököt és a parlamenti emberi jogi bizottságának az elnökét is.