Összesen 1,237 találat (581 - 600) : Magyar Zsidó Múzeum / Szombat.
Interjú Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával.
Mi a Chabad-EMIH távlati célkitűzése, víziója?
Egy minél erősebb, öntudatosabb, szellemileg minél jobban felvértezett, életteli zsidó közösség Magyarországon. Ennek sok … Tovább »
Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével
Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.
Nemes Jeles László mindössze három órát aludt, jetlag-es állapotban érkezett a mai sajtótájékoztatóra a Toldi moziba, „mintha bedrogozták volna.” A fáradság fanyar humor formájában jött ki rajta, de komoly dolgokat is mondott: „A civilizáció sorsa függ attól, hogy mi történt Európában, a civilizáció csúcsán a század közepén. Ezek nem lezárt kérdések 2016-ban” – fogalmazott.
A magyarországi zsidó közösség él és erős, a holokauszt feldolgozásában viszont Magyarország még csak ott tart, ahol az egykori Nyugat-Németország a hetvenes években – mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Berlinben a magyar nagykövetség rendezvényén, amelyen bemutatták a Nem tűntem el – Richter Gedeon története című portréfilmet.
Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.
Ungváry Krisztián és Krausz Tamás nem kímélte egymást a budapesti Múzeum utcai Kossuth Klubban csütörtök este.
Felavatták Márton István emléktábláját Budapesten, a VII. kerületi Csányi utca 10. szám alatt hétfőn. A kelmefestő mester 1944 októberétől élete kockáztatásával mentette a budapesti gettóból Erzsébetváros zsidó polgárait, a Klauzál utcai “Hattyú” mosoda labirintusszerű alagsori részében bújtatva őket.
Öt éve nem kerülhetett sor azoknak a csontoknak az eltemetésére, amelyeket a Duna medréből, a Margit híd alól emeltek ki. Többen azzal a kéréssel fordultak a Budapesti Ortodox Rabbinátushoz, hogy ismertessük a há- láchá, a zsidó jog álláspontját a méltatlan körülmények között, … Tovább »
Különleges tárlat nyílik a Herman Ottó Múzeum Papszeri Öreg épületében 2016. február 25-én Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak címmel. A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének kezdeményezésére 2015-ben indult vándorkiállítás Szentendre, Kaposvár, Pécs, Karcag, Dunaújváros, Szolnok és Debrecen után most Miskolcra érkezik.
Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája
Hóman Bálint történelmi, jogi megítéléséről vitáztak az Akadémián
– Hóman Bálint két világháború közötti történész, kultuszminiszter megítéléséről, politikai, kultúrpolitikai szerepéről és az antiszemitizmushoz való viszonyáról vitáztak az Akadémia jogtudományi … Tovább »
A Makó-jángori neológ zsidó temető sírjai és az ott nyugvók névsora a Szirbik Egyesület és a makói múzeum honlapján érhető el.
A “marranók apostola” élesztette újjá a portói zsidó közösséget.
Artur Carlos de Barros Basto (ejtsd: Ártur Kárlus de Bárus Bástu), héber nevén Ávráhám Jiszráel ben Ros, katonatiszt, író és a portói zsidóság újjáélesztője volt. Számos, zsidósággal kapcsolatos … Tovább »
A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.
Tisztelt Szerkesztőség!
Felháborodásomnak adok hangot, amikor írok Önöknek.
Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum frissen megbízott főigazgatójával, a BKK korábbi vezérigazgatójával beszélgettünk Pozsonyi útról, 49-es buszról, dugódíjról és a budapesti közösségi közlekedésről a budai fonódó villamoshálózat elindulása kapcsán.
A Komlós Aladár-díjat az idén Ungvári Tamás vette át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az önmagát „olvasógépként” aposztrofáló, 86 éves irodalomtudós, aki máig szenvedélyesen követi a társadalmi és kulturális élet eseményeit, szokása szerint anekdotikusan beszélt a legfeszítőbb kérdésekről is.
Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.
Lassan öt éve lesz, hogy a Margit hídnál a búvárok megtalálták az emberi maradványokat. A temetésről azóta sincs megállapodás.
A Margit híd 2011-es felújításakor a meder tisztításán dolgozó búvárok emberi csontokat, valamint ruha- és cipőmaradványokat találtak. … Tovább »