Kérdések Gadó Jánoshoz

Heisler András Mazsihisz-elnök facebook oldalán hozta nyilvánosságra Randolph L. Braham neki írott levelét. Braham, a magyar Holokauszt legismertebb kutatója ebben támogatásáról biztosítja Heislert a Sorsok háza elleni fellépésben. 

Az angol nyelven írott, dátum nélküli levelet … Tovább »

A zsidó média számára tartott sajtótájékoztatót a Mazsihisz vezetése, Heisler András elnök és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum igazgatójának részvételével. A legfontosabb téma a Sorsok Háza volt.

A téma az elmúlt hetekben nagy vihart kavart – mióta váratlanul bejelentették, … Tovább »

A Jad Vasem szakértője nyilvános kritikát gyakorolt a Sorsok háza koncepciója fölött. 

Dr. Robert Rozett, a Jad Vasem könyvtárának igazgatója és a holokauszt magyar vonatkozásainak szakértője pénteken elmondta a Jerusalem Post tudósítójának, hogy annak idején a magyar kormány … Tovább »

Kiállítás nyílik a magyar zsidóság kiegyezés utáni helyzetéről.

A handlétól a grand caféig címmel nyílik ma kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, mely azt mutatja be, hogyan vált a zsidóság a  magyar ipar- és vendéglátás történetének legjelentősebb … Tovább »

A budapesti holokauszt múzeum kapcsán kemény szóváltásra került sor az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) és a Chábád-EMIH vezetősége között.

Hétfői nyilatkozatában Moshe Kantor, az EJC elnöke kijelentette, hogy az EMIH „nem rendelkezik magyarországi hagyományokkal és gyökerekkel”; … Tovább »

A Jerusalem Post terjedelmes cikkben számol be a múzeummal kapcsolatos fejleményekről, jelezve, hogy erősen megosztja a magyarországi zsidó közösséget. Köves Slomó az EMIH vezető rabbija szerint, bár a tervezett állandó kiállításon nem változtathatnak, de Schmidt Mária küldetése … Tovább »

A Köves Slomó által vezetett zsidó felekezet (EMIH) immár hivatalosan is felügyeletet gyakorol a Holokauszt emlékezete felett – legalábbis ami annak hivatalos, állami változatát illeti.

Megegyezés született a témában az államot képviselő Schmidt Mária illetve a zsidóság … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) múlt hét péntekén, a kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Sorsok Házával kapcsolatos együttműködési bejelentése napján már kibocsátott egy közleményt, de vezetőségének tegnapi rendkívüli ülésén … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) nyilatkozatot bocsátott ki a Sorsok Házáról, miután délelőtt bejelentették, hogy a magyar kormány azt a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) és a Schmidt Mária … Tovább »

Jövőre megnyílik a Sorsok Háza – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, pénteken.

Az erről szóló kormánydöntés tartalmazza azt is, hogy a holokauszt emlékhely tulajdonosa a zsidó közösség lesz – tette hozzá.

A Sorsok Házát a kormány … Tovább »

A tüntetőktől származó információink szerint, a pincehelyiség izraeli bérlője nem rendelkezett érvényes magyarországi tartózkodási engedéllyel, az önkormányzat pedig ideiglenesen bezáratta a pincekiállítást a Wesselényi utcában.

Hónapok … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

A Dohány utcai zsinagóga és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott  Zsidó Múzeum közvetlen szomszédságában, a Wesselényi utcában „Shoah Cellar” néven  működik hosszabb ideje egy a Mazsihisz által “álmúzeum”-nak nevezett pincekiállítás a holokausztról.

… Tovább »

Hosszú betegség után elhunyt Surányi Vera filmesztéta, sokoldalú és fáradhatatlan kulturális munkás, aki 1990-től egyik úttörője és motorja volt a budapesti zsidó filmfesztiváloknak.

Személyében lapunk rendszeres szerzőjét gyászoljuk, aki többek között a Szombat kiadásában … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Dina Rubina (1953) Oroszország egyik legolvasottabb kortárs írója, Taskentban született, Üzbegisztánban.

Gyermekkorában számos nyelv és kultúra vette körül, különösen nagy szerepet játszott életében a zene és a festészet. Az irodalom iránti érdeklődése korán megmutatkozott, … Tovább »

Vigyázat. A cikk meglepetéseket tartalmaz. Vagy mégsem?

1. Zsidó reneszánsz
Jonathan Sarna, a Brandeis University professzora felidézi 1986-os Szovjetunióbeli látogatását, amikor a zsidó tanítást és gyakorlatot durván elnyomták. „Ami a zsidó életből még megmaradt, illegalitásba … Tovább »

 A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

Triesztben van egy utca, amely Lombardia híres székhelyéről, Milánóról kapta a nevét. Ebben az utcában, egy bérpalota legfelső emeletén lakott valamikor egy nyolcvanéves zongoratanárnő. Akkoriban fél életemet odaadtam volna, csak hogy ez az öregasszony még egy kicsit élhetne. De meghalt. … Tovább »