Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Hiány – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont kiállítása a Metró Galériában 2016. április 18. – június 19.

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével

Az 1984. május 14-én megnyílt állandó kiállítást korához megfelelő módon szeretnénk elbúcsúztatni, mielőtt belekezdünk a múzeum teljes megújításába. Míg a felújítási munkák zajlanak, a második emeleten egy átmeneti állandó kiállításon, … Tovább »

Nemes Jeles László mindössze három órát aludt, jetlag-es állapotban érkezett a mai sajtótájékoztatóra a Toldi moziba, „mintha bedrogozták volna.” A fáradság fanyar humor formájában jött ki rajta, de komoly dolgokat is mondott: „A civilizáció sorsa függ attól, hogy mi történt Európában, a civilizáció csúcsán a század közepén. Ezek nem lezárt kérdések 2016-ban” – fogalmazott.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Ungváry Krisztián és Krausz Tamás nem kímélte egymást a budapesti Múzeum utcai Kossuth Klubban csütörtök este.

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Tisztelt Szerkesztőség!
Felháborodásomnak adok hangot, amikor írok Önöknek.

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötetben irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) magyarországi ülésén bírálták Hóman Bálint Székesfehérvárra tervezett szobrának felállítását az amerikai, a német, a brit és az izraeli delegáció tagjai. A magyar elnökség kezdeményezte, hogy az IHRA szakértői készítsenek … Tovább »

Szabad-e többségi és kisebbségi közösségeket szimbolikus szobrokkal elválasztani, vagy szembeállítani? – fogalmazott Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden, az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) plenáris ülése alkalmából megrendezett gálaműsorán a debreceni Csokonai Színházban.

A héten tartott rendezvénysorozat keretében amerikai, német, brit és izraeli delegációi bírálták a Hóman-szobor tervét.

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

– mondta Márkus Sándor, a zsidó hitközség elnöke a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás megnyitóján.

interjú Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjével.

„A Holokauszt nem alkalmas arra, hogy muzeológiai eszközökkel mutassuk meg, mert tárgyakkal bemutathatatlan, hiszen a lényegét nem lehet kiállítani” – állítja Toronyi Zsuzsanna. Szerinte erre … Tovább »