Összesen 282 találat (81 - 100) : Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár.
Cseh Viktor kultúrtörténész legújabb könyve 134 vidéki magyar zsidó hitközség történetét dolgozza fel a korabeli sajtó forrásokat is felhasználva.
Könyvbemutató: 2021. augusztus 24., kedd, 17:00 Bálint Ház
A szerzővel dr. Samu-Takáts Annamária … Tovább »
Az egykor romjaiban is varázslatos, immár megújult Rumbach utcai zsinagóga visszanyerte szakrális funkcióját és az utcafronti épülettel együtt multifunkciós közösségi térként is kitárta kapuit.
Ami az eredeti állapotból megmaradt, autentikusan renoválták, megőrizve az Otto … Tovább »
2021. július 19-én a zsinagóga a nagyözönség számára is megnyílik és elérhetővé válnak a Ház kulturális, turisztikai, oktatási funkciói is.
Az évtizedeken keresztül magára hagyott, nemzetközi jelentőségű műemlék 2020 decemberére minden részletében megújult és – … Tovább »
A holokauszt ábrázolása, ábrázolhatósága mindig is érzékeny és sokat vitatott kérdése volt mind az irodalomnak, mind a képzőművészetnek.
A szemtanúk nézőpontja, a látottak dokumentálása kulcsfontosságú a holokauszt megértéséhez, értelmezéséhez. Létezik egyfajta … Tovább »
Traumaábrázolások a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből a 2B Galériában.
A holokauszt ábrázolása, ábrázolhatósága mindig is érzékeny és sokat vitatott kérdése volt mind az irodalomnak, mind a képzőművészetnek. A szemtanúk nézőpontja, a látottak dokumentálása … Tovább »
A Múzeumok Éjszakáján a Rumbach zsinagógában rendezett Politzer Saga című családtörténeti kiállításuk filmjével és tematikus tárlatvezetésekkel várja június 26-án 22.00-tól a Magyar Zsidó Múzeum a látogatókat.
Közleményükben így fogalmaznak: “Hagyományainknak … Tovább »
A Goldziher Ignácról elnevezett Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézetet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár közösen hozta létre. Az alapítók az intézet számára biztosítják a … Tovább »
Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli … Tovább »
Elszakadó és újranövő gyökerekről beszélgettünk José Andrés Lacko fényképésszel.
Hány identitásod van?
Ötöt hordok a hátizsákomban, egyet sem tagadok meg. Argentin vagyok, mert ott születtem, ott jártam iskolába, és spanyol az anyanyelvem. Perui vagyok mert szép éveket … Tovább »
Novák Attila történész Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per című kötetének online bemutatóját, e hét csütörtökön 17.00-kor tartják. A kötet a Rákosi-korszak egyik utolsó politikai perét, az 1953-as budapesti cionista pert elemzi és mutatja be.
Novák … Tovább »
Az utolsó, jelenleg is aktív, nagy múltú józsefvárosi lakászsinagóga köré nem csak vallási közösség épül. Kötődik hozzá zsidó helytörténeti kutatás, városi séták, valamint egy lassan végéhez érő dokumentumfilm-trilógia is. A városrész zsidó múltjának feltárása, valamint … Tovább »
Nemcsak a kivégzést ábrázoló fénykép, hanem fotósának története is igazi kelet-európai, huszadik századi történet. (Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a cikkben felzaklató archív fényképek szerepelnek.)
Az édesanya és gyermekei kivégzését mutató, egészen közelről … Tovább »
„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler Márton.*
Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »
A felvidéki járási székhelyen, Léván, egykor jól szervezett, virágzó zsidó közösség működött. Ma a leszármazottak közül csak néhány ember él a városban, a zsidó hitközség 1968 után megszűnt.
Novák Margaréta történész-régész a Barsi Múzeum nyugalmazott munkatársa … Tovább »
Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)
Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között
A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár „Légy része” címmel online gyűjtőkampányt indít, melynek célja, hogy minél több honfitársunk mesélje el, szője bele a jelen és a jövő Magyarországának közösségi emlékezetébe saját vagy családja emlékeit, örökségét.
Légy része Magyarország közös családi albumának!
Aki szemben áll a múlttal, az háttal áll a jövőnek. Mi úgy döntöttünk, a jelen részévé tesszük a múltat, hiszen a múltban sok olyan dolog rejlik, ami kelléke…
Biró Tamás „Zsidó egyház?” című írásában amellett érvel, hogy miután a zsidó vallás számára ismeretlen az „egyház” fogalma, nem szükségszerű, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) vezetésében érvényesüljön a „papság kizárólagos dominanciája”, … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár bizonyult 2019-ben a legtöbbek által felkeresett magyarországi közgyűjteménynek.
Tavaly kereken 550 ezren látogatták meg Budapesten a Dohány utcai komplexumot, ahol egyazon jeggyel lehetett megtekinteni a múzeumon kívül a Förster Lajos bécsi … Tovább »
Emberek és könyvek a Soá idején IV. – Ebben a részben bemutatjuk az RSHA Központi Könyvtár „gyűjteményét”, és beszámolunk a könyvtárak, a levéltárak és archívumok kifosztásában vezető szerepet játszó náci rablószervezetek működéséről.
Az RSHA ((Reichssicherheitshauptamt: … Tovább »
„Tűzből menekült”
Sorozatunk korábbi részeiben a vilnai és theresianstadti könyvtárak történetéről szóltunk, amelyekre írásunkban itt több helyen is visszautalunk. Ebben a részben, a könyvtárak, a levéltárak és archívumok kifosztásában vezető szerepet játszó náci rablószervezetek … Tovább »