Összesen 270 találat (81 - 100) : Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár.
„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler Márton.*
Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »
A felvidéki járási székhelyen, Léván, egykor jól szervezett, virágzó zsidó közösség működött. Ma a leszármazottak közül csak néhány ember él a városban, a zsidó hitközség 1968 után megszűnt.
Novák Margaréta történész-régész a Barsi Múzeum nyugalmazott munkatársa … Tovább »
Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)
Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között
A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár „Légy része” címmel online gyűjtőkampányt indít, melynek célja, hogy minél több honfitársunk mesélje el, szője bele a jelen és a jövő Magyarországának közösségi emlékezetébe saját vagy családja emlékeit, örökségét.
Légy része Magyarország közös családi albumának!
Aki szemben áll a múlttal, az háttal áll a jövőnek. Mi úgy döntöttünk, a jelen részévé tesszük a múltat, hiszen a múltban sok olyan dolog rejlik, ami kelléke…
Biró Tamás „Zsidó egyház?” című írásában amellett érvel, hogy miután a zsidó vallás számára ismeretlen az „egyház” fogalma, nem szükségszerű, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) vezetésében érvényesüljön a „papság kizárólagos dominanciája”, … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár bizonyult 2019-ben a legtöbbek által felkeresett magyarországi közgyűjteménynek.
Tavaly kereken 550 ezren látogatták meg Budapesten a Dohány utcai komplexumot, ahol egyazon jeggyel lehetett megtekinteni a múzeumon kívül a Förster Lajos bécsi … Tovább »
Emberek és könyvek a Soá idején IV. – Ebben a részben bemutatjuk az RSHA Központi Könyvtár „gyűjteményét”, és beszámolunk a könyvtárak, a levéltárak és archívumok kifosztásában vezető szerepet játszó náci rablószervezetek működéséről.
Az RSHA ((Reichssicherheitshauptamt: … Tovább »
„Tűzből menekült”
Sorozatunk korábbi részeiben a vilnai és theresianstadti könyvtárak történetéről szóltunk, amelyekre írásunkban itt több helyen is visszautalunk. Ebben a részben, a könyvtárak, a levéltárak és archívumok kifosztásában vezető szerepet játszó náci rablószervezetek … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) krízismenedzsment csoportja a mai ülésén lényegbevágó döntéseket hozott a koronavírus terjedésének megelőzésére a Mazsihisz, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és a rabbikar vezetésének egyetértésével.
“Elrendeltük … Tovább »
Kutatói konferenciát tartottak a zsidóság és a polgárosodás magyarországi történetéről Kőszegen.
Új kezdeményezésként az ország több régiójából érkeztek kutatók a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének szervezésében A zsidóság szerepe és részvétele a … Tovább »
A vilnai gettó könyvtára
Csaknem két évtizede, hogy a Madách Színház társulatának előadásában, Mácsai Pál rendezésében, átéltem Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót. Szerencsés voltam, mert második lehetőséget is kaptam, 2014-ben, amikor Omri Nitzan, a Cameri Színház … Tovább »
A litván kormányzatot sajátos szenvedély emészti: hős, szovjetellenes hazafiaknak emléktáblákat állítanak, melyek akkor sem hullanak le, amikor kiderül, hogy ezek a hazafiak nemcsak szovjetellenességben, hanem zsidóellenességben is kitűntek.
2020-ban ünneplik Litvániában Elijah … Tovább »
Nemrég, november 13-án volt 175 éve, hogy több mint fél évszázados küzdelem után V. Ferdinánd szentesítette a magyar nyelv államnyelvvé tételéről szóló törvényt. Az 1844. évi II. törvénycikk kimondta, hogy ezentúl az országgyűlés és a törvényalkotás nyelve magyar, az ország … Tovább »
Mind tudni akarjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk. Családtörténetet kutatunk, DNS tesztet készíttetünk, azt reméljük, hogy az anyakönyvek, levéltárak, a génjeink adataiban ott van a válasz, ott van a történetünk. Pedig máshol van. Országok, közösségek története egy fényképalbum … Tovább »
Vasárnap délután tartották a Saul Gyermekei Emlékprogram első éves működési eredményeinek és új weblapjának bemutatóját a Goldmark teremben.
Házigazdaként Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója köszöntötte a jelenlévőknek majd a Saul fia rendezője, Nemes … Tovább »
A „Nemzet Vértanúinak 1918–1919” emlékmű és az ehhez kapcsolódó izraelita hitközségi iratanyagok[1]
Az 1919 nyarán létrejött és 1920 tavaszára megszilárdult ellenforradalmi rendszer vezetői, véleményformálói és történeti ideológusai szemében az 1918–1919-es forradalmak … Tovább »
Beszélgetés Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével.
A Mazsihisz honlapján megjelent egy beszélgetése egy magát megnevezni nem kívánó rabbival. Ebben Ön egyebek közt az alábbiakat mondta: „A Mazsihiszen belüli szervezeti korszerűsítést megkerülhetetlennek tartom. Korszerű … Tovább »
Az 1976-ban Marosvásárhelyen született Király Kinga Júlia, író és műfordító könyve, Az újrakezdés receptjei az erdélyi Mentor Könyvek Kiadónál jelent meg, 2018-ban. A szülőföldjükre visszatért holokauszt-túlélőkkel folytatott háromévnyi interjúzás és levéltári kutatómunka … Tovább »
A haladó/neológ rabbiság útkeresése a 19-20. század fordulóján.
Nem, természetesen pontosan tudom, hogy a címben jelzett kifejezést éppen fordítva szoktuk írni, most azonban éppen így van a helyén, hiszen a Zsidó Múzeum és Levéltárban február 14-én Apákról az utódokra szállott elhivatottság – A Munk-Munkácsi család története címmel megnyílt … Tovább »