Herzl Tivadarként ismerjük Budapesten, ahol tér viseli a nevét, de Theodor Herzl néven emlegeti a világ mint a palesztinai zsidó állam megálmodóját. Shlomo Avineri könyvének magyar megjelenése alkalmából vett részt egy beszélgetésen a könyvfesztiválon.

Helyszíni bejárás keretében mutatta be a Józsefvárosi Pályaudvar helyén létesülő emlékhely, a “Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ” részletes koncepcióját Schmidt Mária a józsefvárosi önkormányzat képviselő-testületének, valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vezetőinek – tájékoztatta józsefvárosi önkormányzat szerdán az MTI-t.

Mindenki egyetért azzal, hogy a holokausztról beszélni kell, és azzal is, hogy nem mindegy, hogyan. Míg a hivatalos keretek között zajló megemlékezéseknek megvan a szokásos rituáléja, addig a művészet hatáskörét illetően időről időre felmerül a kérdés, hogy lehet-e egyáltalán, és ha lehet, akkor lehet-e máshogy szólni a tragédiáról, mint ahogy a tradicionális megközelítések teszik. És ami még felforgatóbb kérdés: belefér-e a művészet szabadságába a humor?

Anders Rydell svéd újságíró Fosztogatók című könyvében annak járt utána, hogy milyen mértéket öltöttek a náci műkincsrablások a második világháborúban.

Zsidóság, Izrael, antiszemitizmus és a vészkorszak témája is jelen van a Könyvfesztiválon kínált könyvekben. Válogatás a 2015. április 23. és 26. közt a Millenárison (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) megrendezésre kerülő Könyvfesztivál programjaiból.

„Egy Új Világ felé: Eugeen Van Mieghem és a Red Star Line zsidó emigránsai” címmel nyílik meg 2015. április 23-án a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új időszaki kiállítása, amely képzőművészeti és történeti kiállítás is egyben.

Amit itt keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.

A közmédia több adója is kiemelten foglalkozik az embermentőkkel a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alaklmából.
Csütörtökön a Kossuth Rádió, az M1 és a DunaWorld több műsort is a témának szentel – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, … Tovább »

Élet menete és megemlékezés a Terror Háza előtt – ez volt a holokauszt-emléknapon. A múzeumnál Balog Zoltán azt mondta, „faji alapú gyűlölködésből csak rossz válaszok vezethetőek le”. A miniszter szerint akkor van értelme a megemlékezésnek, ha „régi-új fajgyűlöletről is beszélünk”.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

Beregszász, Huszt, Nagyszőlős, Ungvár – Az emlékezés és a segítség jegyében

Angela Merkel német kancellár asszony két hónappal ezelőtti látogatása után újabb magas rangú német parlamenti csoport járt a Dohány utcai nagy zsinagógában.

Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség frissen megválasztott elnöke sok mindenről beszélt. Szóba került a kultúra, az oktatás, ezen területek gazdasági háttere. De nem mehettünk el szó nélkül a zsidóság érdekében kifejtett munkásságáról, ahogy arról sem, hogy mostantól kezdve egy komoly, szinte teljes embert igénylő feladatot vállalt el. Ám, ahogy eddig is, úgy ezután is megmutatja képességeit, járatosságát.

Csütörtök este Ács Tamást, korábbi helyettes államtitkárt választották a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökévé. A jelölt a második fordulóban néhány szavazattal előzte meg Zoltai Gusztáv volt sofőrjét, az Élet Menete Alapítvány kurátorát, Bandi Lászlót. Kunos Pétert döntő fölénnyel erősítették meg ügyvezetői tisztségében.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából 2014 végén kutatást végzett az antiszemita előítéletek gyakoriságáról, erősségéről és a zsidóellenes előítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban.

Mit tudunk a dualizmus és a két világháború közötti Magyarország nagyiparának és pénzügyi világának vezető személyiségeiről? Alig valamit. Viszont: örvendetesen szaporodnak az ilyen jellegű munkák, monográfiák – jegyzi meg Haraszti György egyetemi tanár előszavában, amelyet Guba Ildikó Buday-Goldberger Leó életét és munkásságát bemutató „könyvterjedelmű tanulmányához” írt.

A BZSH elnöki posztjáért induló három jelöltet – Bandi Lászlót, Beer Györgyöt és Tordai Pétert  Radnóti Zoltán erősen elmarasztalta blogjában. A Mazsihisz honlapjáról azóta megtudtuk, hogy egy negyedik jelölt is ringbe szállt az elnöki pozícióért:  a kétségkívül nagy adminisztratív … Tovább »

Megjelent Guba Ildikó “A halál nem program” – Buday-Goldberger Leó élete című könyve, az Óbudai Múzeum kiadásában az Óbudai Múzeum Közalapítvány és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata támogatásával. A két világháború közti időszak gazdasági és közéletének e kiemelkedő, a „Goli” világhírnevét megalkotó személyét a szerző különböző nézőpontokon keresztül – családfő, közéleti ember, gyáros, zsidó, filantróp, politikus, fogoly – mutatja be az olvasónak, aki így nem csak a zseniális, de néha rideg pénzembert, hanem a gondokkal küzdő családapát és férjet is megismerheti.

Élesen bírálta az Akadémia egyik kutatóközpontja a Sorsok háza Schmidt Máriához köthető koncepcióját. A birtokunkba került dokumentum szerint a tervezet „ellentmondásos, gondatlanul szerkesztett munka”. A Terror Háza igazgatónője viszont a napok óta folyó vitában többször hangsúlyozta, … Tovább »

Lázár János a Sorsok Háza ügyében ugyanazt a hibát követi el megint, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű esetében is elkövetett – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért … Tovább »