Az utóbbi időben újra cikkek jelentek meg magyarországi kisegyházakkal kapcsolatban, amelyek vitás ügyüket az Európai Emberi Jogok Bírósága elé vitték. A pert megnyerték, de a megítéltek mégsem teljesültek, mert a bíróság nem rendelkezik kényszerítő erővel. Ítéletet hoz, de a végrehajtást már az adott államra bízza. Tudnunk kell, hogy az ilyen esetekben a bíróság nem ember és ember között ítélkezik, hanem sértett és elkövető között, ami ezen nemzetközi bíróság előtt mindig egy adott állam.

Horovitz Tamás közel tíz éve vezeti az aktivitása és lélekszáma alapján vidéken egyedülállónak számító Debreceni Zsidó Hitközséget. Milyen viszonyt ápolnak a többi gyülekezettel? Miért tartják fontosnak, hogy bárki betérhessen a rendezvényeikre? Hogyan élnek, milyen hagyományaik … Tovább »

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

1991 júniusában jelent meg a szombat hasábjain az alábbi cikk. Vajon azóta mennyit változott a helyzet? Önök hogy látják, kedves olvasók?

A magyar zsidóság történetéről kevesen tudnak ma többet, mint ami a Sortalanság kapcsán az iskolák kötelező tananyagává vált. Az Időutazó projekt célja, hogy a budapesti Belső-Erzsébetváros épített örökségén keresztül köztudássá váljon a Holokauszt története mellett éppannyira az is, hogy hogyan éltek a magyar zsidók a világháború előtt, vagy épp a Rákosi-, vagy a Kádár korszakban. Ennek az eddig még kevéssé feltárt történetnek egy fontos szeletét mutatjuk be a régi pesti zsidónegyed társadalomtörténeti esszéi és interaktív játékok formájában.

Hiány – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont kiállítása a Metró Galériában 2016. április 18. – június 19.

„Dúdolok én,
s mert fúj a szél,
előredőlök hát én is,

és ez a dal
előredől
énvelem együtt egy kissé.”
(Bereményi Géza:  Antoine, Desiré és a szél)

Jáger Bandi és zenésztársai különleges zsidó zenei élményt ígérnek mindazoknak, akik ellátogatnak a Gödör Klubban és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában megrendezésre kerülő örömzenélésre.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Bányai László – 1951-2015

A véres párizsi merényletek után a muszlim vallási vezetők, az imámok felé fordult a francia közvélemény figyelme, mert sokak szerint a radikális imámoknak meghatározó szerepük van az erőszakra uszításban. A Le Monde cikke összefoglalja a muszlim vallási vezetők és a szekuláris … Tovább »

A zsidó közösség hagyományaihoz híven, idén A decemberi ünnepi időszakban nagyszabású közös adománygyűjtést szervez – Mert segíteni kell, Mert segíteni jó!

Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció ( European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a jogát. A hír kapcsán tegnap Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével közöltünk interjút. Utána … Tovább »

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

“Budapestről nem lehet érezni, milyen kettős kisebbségben élni, milyen örömökkel és bánatokkal jár határontúli magyar zsidónak lenni”, mondja Deák Andrea, az egyik legfontosabb zsidó kulturális szervezet, a Mazsike ügyvezetője.

Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

Konferencia és kiállítás 2015. szeptember 18-án