A RENDSZERVÁLTÁS a Magyar Televízióban életre bábáskodta a Vallási Szerkesztőséget, ahol – ha­vi negyedórában meghatározva a rá eső időt – a „magyarországi zsidó­ság műsora” is megszületett. Ismét belegyömöszöltettünk a vallás Prokrusztész ágyába, jóllehet a műsor … Tovább »

„Roppant furcsa, hogy a magyar- országi demokratizálódás kezdeti szakaszában olyan jelenségekről hallani, mint hogy füstbombát dob­tak egyik vasárnap egy Dob utcai cukrászdába. A dologban nem is az a furcsa, hogy egy budapesti zsidó cukrászdába füstbombát dobtak, ha­nem az, hogy … Tovább »

Gyászünnepség a mártírok és az ismeretlen munkaszolgálatos emlékművénél
1945 óta minden évben Ros Hásáná ünnepe előtt a Kozma utcai te­metőben összegyűlik a főváros zsidóságának jelentős része, hogy együtt emlékezzen meg hozzátarto­zóiról, minden elpusztítottról. … Tovább »

AZ ORSZÁG TÁRSADALMA száz sebből vérzik, gon­dok sokasága gyötri, mégis: a közéletben, a sajtóban, a televízióban az úgynevezett zsidókérdés kap mind gyakrabban hangot a valóban létező és égető bajok he­lyett. Nem a zsidóság akarja ezt. A magyar zsidók be­érnék azzal, ha … Tovább »

Bihari Tibor: Emlékezés a régi VAC-ra
László József: Két szégyenletes pillanat
Bemutatjuk Zeévet, a népszerű izraeli karikaturistát
Se paraszt, se zsidó…
Ahasvérus varga cipőboltot nyit
Bereznai Zsuzsanna: Zsidó szokások és hiedelmek
Dr. Buk Mirjam: Hol volt, hol nem volt…
A próféta, … Tovább »

A napjainkban zajló rendszervál­tozás egyik apró jeleként az elmúlt év végén megkezdődött a régi, hírneves Vívó és Atlétikai Club, a VÁC újjászervezése is.
Nagy divat mostanában a nosztal­gia, s az újrakezdésnél nem árt fel­idézni a régi VAC-ot: tevékenységét és eredményeit, … Tovább »

Emlékek
1944 áprilisa
A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án men­tünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyít­ványt. Az iskolák kórházzá vedlet­tek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitö­mött … Tovább »

BUDAPESTEN SZÜLETETT 1923-ban. Farkas Jenőnek hívták. Adonyban nevelkedett, a pesti Kölcsey Gimnáziumban tanult, a kecskeméti Református Gimnáziumban érettsé­gizett 1940-ben. Már középiskolás korában felfigyeltek rajztehetségére, de a zsidótörvények megakadályoz­ták abban, hogy … Tovább »

 Nehéz regényt írni. Még nehezebb az alkotó dolga, ha a közelmúltat vagy a jelent akarja életre kelteni és megörökíteni. Ezért, bár az utóbbi években sokan kísérelték meg, ke­veseknek sikerült. Legkevésbé azok­nak, akik nem elégedtek meg hazai világunk egy szeletével, hanem … Tovább »

A teremtés és az elkárhozás filo­zófiával terhes víziója, reb Jesus Golgotája, a reformáció kor- és körképe, a staszi éberkedése, bölcselke­dése Istenről, az emberi értékekről, a hatalomról, horror és sci-fi – mind belefér Stefan Heym legújabb magyarul megjelent művébe. … Tovább »

AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alap­vető funkcióival … Tovább »

In memoriam dr. Buk Miklós
Férjem, dr. Buk Miklós 1935-től 1944-ig a Magyar Cionista Szövetség főtitkára volt. Én 39 tavaszán ismer­tem meg, de tudok előző működésé­ről is. Magyarországon akkoriban a cionizmus „rendőri ügy” volt. Két zsidó hitközség létezett: az ortodox, … Tovább »

Herzl Tivadar és Nordau Miksa a cionizmus meteorjai fáklyaként vé­gigvonultak a magyar zsidó horizon­ton, s aztán csend lett. Később ki­sebb fényű hajnalcsillagok fénye vibrált lelkesített egy-egy rövid idő­re, mint: Rónai János, Szamosfalvi, Bettelheim, akiknek tanítványai és … Tovább »

Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is te­kintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótár­nak. Divatos lexikonregény formájá­ban jelenítette meg elképzelését … Tovább »

Sátorosünnep
A szukká a szabad ég alatt épített sátor, négy fala van, és lombtető fedi.
A Ros Hásánával kezdődő és Jóm Kippurral befejeződő Félelmetes Na­pok után már készülődünk a Szuk­kot („örvendezésünk időszaka”) jó hangulatú megünneplésére. A zsidó népet, … Tovább »

NÉHÁNY EMLÉKEZETES ÓRÁT szerzett azoknak, akik elmentek meghallgatni előadásait a New York-i városi egyetem bölcselet professzora, Michael Wyschogrod. A tudós rabbi magyar szülők gyermekeként kiskorában ke­rült ki családjával egyetemben az Egyesült Államokba, s ott is végezte iskoláit. … Tovább »

Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni csele­kedeteiért és szavaiért de nem le­het büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »

1962. nov. 22-én az Állami Egyház­ügyi Hivatal átküldi a Külügymi­nisztériumba „az izraeli követség tagjainak újabb illegális tevékeny­ségéről készült feljegyzés másolatát szíves tájékoztatás céljából. Elvtár­si üdvözlettel”:
„Az izraeli követség két tagja … Tovább »

A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utób­bi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájá­ra”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró ma­gyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani.
Az … Tovább »

Antall József magyar miniszterelnök tisztelgő látogatást tett Jean-Marie Lustiger bíborosnál, a francia főváros katolikusainak lelki vezető­jénél.
A találkozás a protokoll szabályain túl is érdekesnek tűnt. Lusti­ger bíboros ugyanis származásánál fogva közép-európai, lengyelországi, … Tovább »