Augusztus 22-én lenne nyolcvan éves a múlt század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzője, a német Karlheinz Stockhausen. Megosztotta a kritikusokat és a közönséget, egyesek lángésznek kiáltották ki, mások szerint nem is értett a zenéhez – közömbösen azonban senkit sem hagyott.

Az ausztráliai perthi bíróság szerdai határozata értelmében kiadható Magyarországnak a háborús bűnökkel vádolt Zentai Károly. A 86 éves férfi azonban várhatóan fellebbezést nyújt be, így a döntés még nem jogerős. A hírt a The Australian című ausztrál lap internetes kiadásában közölte. 

Egy ország a dackorszakban címmel közöl elemzést a szélsőjobboldal magyarországi térnyeréséről a Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni lap keddi számában.

Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen, de a korabeli csehszlovák vezetők ezt az információt nem vették figyelembe – állította Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (UPSTR) igazgatója az MTI prágai tudósítójának adott interjúban. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki. 

Izrael elit kiképzési felszerelést és fegyvereket szállított Grúziának – közölte egy orosz katonai csúcsvezető kedden, mikor a két hadban álló ország – békés szándékai jeléül – kicserélte a hadifoglyok egy részét. Lehetséges, hogy az Oroszország és Grúzia közötti háborúnak világpolitikai és gazdasági kihatásai is lesznek – erről a magyar sajtó is sokat írt a napokban.

“Ennek az embernek el kell tűnnie a parlamentből és a politika színteréről.” Az ilyen megnyilatkozás “ad bátorítást a szélsőségeseknek”. “Ezt az embert… nagyon jól ismerem, hiszen több évig volt az egyházi államtitkárságnak a vezetője, így szinte napi kapcsolatban voltunk vele

Nem a református egyházat képviselte Kiss Endre József lelkész a turulszobor megáldásán, a ceremónián csak egyénileg vett részt – mondta az MTI-nek hétfőn Csomós József, a Magyarországi Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének püspöke. 

Észtországban letagadhatatlan etnikai dimenziója is van az acsarkodásnak: az észt nemzetiségűek nagy- és dédapái jórészt a Waffen-SS, míg a lakosság közel egyharmadát kitevő orosz ajkúak felmenői inkább a Vörös Hadsereg kötelékében harcoltak annak idején – persze ellenpéldák és kivételek is bőven akadtak mindkét oldalon.

A Magyar Katolikus Egyház sem képviselteti magát a XII. kerületi turulszobor hétvégi avatásán – mondta Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára szombaton. A református és az evangélikus egyház szerdán közölte, hogy nem vesz részt hivatalosan a szobor megáldásán.

A Pozsonyi út elmúlik. Nemhogy Pozsonyba nem vezet, de sehova sem, még csak igazi vége sincsen, egyszerűen csak elfogy, elmúlik, elébb csak elpanelosodik, elszürkül, majd belevész a semmibe.

Vita alakult ki a hozzászólók között a Judapest.org blogon lapunk, a Szombat kapcsán arról: lehet-e hiteles kritikát kifejteni a Szombat hasábjain a zsidó intézményrendszerről, ha a lap pályázik a Mazsihisz nem hitközségi szervezetek számára meghirdetett pályázati alapjához is.

A jobboldal mellett a neoliberálisoknak is felelősségük van abban, hogy Magyarországon a fasiszta, neonáci ideológia erősödik. Ez leginkább a romákat terheli, akiket a többségi társadalom bűnbaknak tekint – állították az ATTAC-Magyarország képviselői egy Saarbrückenben tartott rendezvényen, amelynek képviselői nyilatkozatot fogadtak el a rasszizmus magyarországi helyzetéről.  

Angyalnak öltözött civilek tiltakoztak a Móricka című vicclap budapesti szerkesztősége előtt kedden a lap múlt heti számában megjelent cigányellenes képregény közlése miatt.
 

Nem a nácivadászok honlapján, hanem egy szélsőjobbos heccoldalon jelent meg a felhívás, amely Bayer Zsolt újságíró és a lakosság nagy részének meglincselésére buzdítja a romákat. A Magyar Hírlapnak ez még mindig nem tűnt fel. Tegyük hozzá: a kormánynak és az MSZP-nek sem.  

Ez év júliusában a Magyar Gárda szokásos vidéki vendégszerepléseinek egyikén, Szikszón roma ellentüntetőkkel találkozott. Utóbbiak, nagy számbeli fölényben, immár figyelmeztető erődemonstrációt tartottak. A romák és a többségi társadalom közti feszültségek eszkalálódni látszanak.  

Ámos 1941. januárjában kelt naplóbejegyzésében a munkaszolgálatot „ellopott időnek” nevezi. Ez a kifejezés munkásságára kettős értelemben is jellemző, egyrészről ahogyan páratlan erővel és érzékenységgel ragadta meg a lélek hangulatainak illanó varázsát, hogy a változót az örökkévalóságnak örökítse meg, mintha minden munkája a múló idővel dacolna.

Irán és főleg az iráni atomprogram (és a rakétakísérletek) körül nem szűnik a nemzetközi vita, bár időnként hajlamosabbak vagyunk kevéssé figyelni rá, mert a hazai közvéleményt a bársonyosodó reformok és hasonlók kötik le. Ettől függetlenül az iráni atomprogram a jelen és a közeljövő egyik legfontosabb globális biztonságpolitikai kérdése, ezért nem árt némi áttekintés.
 

“Eredményes zártkörű tárgyalást tartott a napokban Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója” – adta hírül néhány napja a Magyar Hírlap.  

Durva, a harmincas évek antiszemita hecclapjainak szellemiségét idéző, cigányellenes képregénnyel jelent meg egy ismert vicclap az újságárusoknál. 

Zenei kuriózum a fővárosban MTI 2008. június 4. A kelet-európai zsidó zenei hagyományokat a dzsesszel ötvöző Nigun együttes csütörtökön a Budapest Jazz Clubban (VIII. ker. Múzeum utca 7.) ad koncertet. A zenekart Párniczky András alapította 2001-ben. Bár az amerikai jazzkörökben … Tovább »