Draskovics András tiszteletbeli kapitány beszédében azt mondta, a zsidóknak 2 milliárd emberre van szükségük a világon-azokra is azért, hogy dolgozzanak nekik. A további négymilliárdra nincs szükségük – mondta. A kapitány a tagtoborzón arról is beszélt, hogy a zsidók uszítják a romákat a magyarok ellen.
 

Robert Capa hazatér? Nos, Magyarországnak van törlesztenivalója az innen elszármazott, nagy fotósgenerációval szemben. Kertész, Brassai, Munkácsi, Capa nem nálunk lettek világhírűek. A magyar állam most 300 milliót költött egy nagyobb anyagra a hetvenezer negatívot tartalmazó Capa-életműből. Mit vettünk és miért? S milyen vihart kavart mindez?

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

Tatárszentgyörgyön agyonlőttek két cigányt, egy ötéves kisfiú is sörétet kapott, hátulról. Esélye sem volt a menekülésre. Ehhez hasonló eset már többször is előfordult, az elkövetők szándéka akkor is egyértelmű volt, kilétük pedig bizonytalan.

Februárban tűzte ismét műsorára a Magyar Állami Operaház a Mahagonny városának felemelkedése és bukása című Brecht–Weill-darabot. Lássuk, ki is a mű zeneszerzője, Kurt Weill!
 

Éltem, átéltem A zsidó munkaszolgálatosokat kegyetlen útjuk megtizedelte, kevesen élték túl
 

Bárándy Gergely szerint azonban alkotmánymódosítás nélkül kicsi az esély arra, hogy törvényileg szankcionálni lehessen a gyűlöletbeszédet.
 

A több ezer magyar zsidó életét megmentő Raoul Wallenberg anyja és
nevelőapja harminc évvel ezelőtt öngyilkosok lettek amiatti
kétségbeesésükben, hogy 1945-ben eltűnt fiuk sorsáról nem tudtak semmit
– erősítette meg a The Wall Street Journal amerikai napilap értesülését
Wallenberg féltestvére a Svenska Dagbladet című svéd napilapnak
nyilatkozva.

Németország egymillió eurót adományoz az egykori auschwitzi náci koncentrációs tábor helyén működő múzeum legsürgősebb helyreállítási munkálataihoz – közölte a német külügyminiszter.

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Százötven éve, 1859. március 2-án született az ukrajnai Perejaszlavban Sólem Aléhem jiddis író, akinek Tóbiás, a tejesember című munkájából készült a világhírű Hegedűs a háztetőn című musical. Salom Rabinovitz néven született, a héder (zsidó egyházi elemi iskola) után orosz gimnáziumban tanult és ekkoriban jelentek meg első cikkei is. 1880 és 1883 között Lubniban rabbiként működött.

A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

Több európai országban, köztük Olaszországban és Magyarországon a roma közösség tagjai tavaly célpontjai voltak a társadalmi erőszaknak, amely néhány esetben gyakoribb volt és több halálesettel járt, mint a korábbi években – tartalmazza az amerikai külügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozott emberi jogi jelentése.

A Zsidó Világkongresszus (WJC) tiltakozását fejezte ki Kiss Attila rajkai önkormányzati képviselő gyűlöletkeltő kijelentései miatt.
 

A gazdasági válságban újra előkerültek a régi antiszemita összeesküvés-elméletek. Mi magyarázza, hogy még azokban a távol-keleti országokban is terjednek, ahol zsidók gyakorlatilag nem is élnek?
 

Egy 2000-es országgyűlési határozatnak hála Magyarországon is van emléknapja a kommunista diktatúrák áldozatainak. És bár hazánkban elsősorban a hírhedt “ötvenes évekre”, majd az 1956-os forradalom leverésére és a megtorlásra emlékezünk, nem szabad megfeledkeznünk a világ többi kommunista államában élők szenvedéseiről sem.
 

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Az alföldi zsidóság múltjának és kultúrájának feltárására kutatócsoport alakult a Szolnoki Főiskolán, tanárok, hallgatók és külső szakértők részvételével. Árva László főiskolai tanár, a program egyik kezdeményezője tudósítónknak elmondta: leletmentésről van szó, s szinte az utolsó utáni pillanatban kezdtek hozzá ahhoz, hogy tárgyi emlékeket felleljenek, s itt élt emberek visszaemlékezéseit rögzítsék.

Avivát eredetileg Editnek nevezték el szülei a múlt század húszas éveinek elején Marosvásárhelyen. De háromévesen új haza keresésére indult, mert Trianon után nagyanyja elhatározta, hogy családostul kivándorol Palesztinába. Pénzzé tették mindenüket, eladták a fűszer-nagykereskedést, majd szép lassan megtanulták, hogyan lehet valakinek kisebb vagyona a Szentföldön. Nagyobbal kell jönni, a többi már megy magától. Rengeteg kopár homokdűnét vettek Tel-Avivtól északra, ott, ahol ma Izrael egyik legelőkelőbb városkája, Herzlia van. 

 Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »