Vége a “pintéri arroganciának”?
“A Jobbik Gyöngyöspatán legyőzte a Fideszt”

A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál, nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.

Folytatódik az Izrael és Libanon között kirobbant gázvita. Ennek
előzménye, hogy 2009 januárjában, majd 2010 decemberében két nagy
kiterjedésű földgázmezőre bukkantak a Földközi-tenger alatt, Haifától
90, illetve 130 kilométerre. A területek, amelyek az izraeli Tamar,
valamint Leviathan fantázianevet kapták, a feltárásban részt vevő Noble
Energy amerikai energiaipari konzorcium becslése szerint legalább 700
milliárd köbméternyi földgázt és jelentős mennyiségű kőolajat is
rejtenek. A természeti kincs felfedezése azonban háborús feszültséget
gerjesztett az amúgy is puskaporos hordóra emlékeztető térségben. 

A döntés következményeként hitközségünknek egy – várhatóan hosszadalmas
és bonyolult – regisztrációs folyamat során meg kell majd újítania
egyház-státuszát, hogy tovább élvezhesse az azzal járó előnyöket, melyek
nélkülözhetetlenek közösségünk stabil működéséhez. 

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

Amikor a túlélő is meghal
A kilencvenedik életévében járó Ádám György jogász professzor utoljára
május elején állt a Fővárosi Ítélőtábla előtt. Egy hetvenéves magyar
zsidó asszony jogi képviseletét látta el, aki azt szerette volna, ha a
bíróság bocsánatkérésre kötelezi a magyar államot, amiért édesapját,
Weisz Józsefet, a Goldberger gyár egykori géplakatosát a dachaui
haláltáborba vitette.

19 aláírója van annak a nyilatkozatnak, amelyben amerikai és európai
civil szervezetek, köztük a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság
fordultak a parlamenthez a megszavazandó új egyházi törvény miatt.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem
valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből
kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
 

“A németek hajlamosak saját bűntudatukat exportálni Kelet-Európába” –
mondja Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő az uniós
elnökség alatt a magyar kormányt ért bírálatokról. A
politológus-politikus ugyanakkor elismeri, a kabinet egyes döntéseivel
kapcsolatban jogos lehet a kritika, és beszél arról is, pótcselekvés-e a
Budapesten megalakuló Tom Lantos Intézet.

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

Bíró Dániel halálos jegyességben él a tudással, s mivel a tanulás során
négyezer évnyire repül környezetétől, Lábass Endre először arról
kérdezte, hogy lehet túlélni egy ilyen házasságot úgy, hogy közben az
emberi kapcsolatok is megmaradjanak. A tudományokból éppen annyi
ismeretet szerezhetünk a világról, mint amennyit más emberek által
elsajátíthatunk, felelte a magát tréfásan szabadúszó egyiptológusnak
nevező tudós, aki Halász Pétert, Erdély Miklóst vagy Dixit is a barátai
közt tudhatta.

Eva Menasse, osztrák író, újságíró Vienna című családregényével új teret
nyitott a zsidó tematikájú irodalomban. Kedélyes és közvetlen
hangvételű, szórakoztató történetében több a fikció, mint a valóság. A
kötet a focista apa, Hans Menasse legendás bécsi csapatáról, a Viennáról
kapta címét.

„Nem akkor talál az igazság a legritkábban szószólókat, amikor veszélyes, hanem amikor unalmas.” Friedrich Nietzsche

Száz éve, 1911. február 12-én született Budapesten az a brit
szobrászművész, aki a legismertebb portrét készítette a pszichoanalízis
atyjáról, Sigmund Freudról.

Ungár Klára liberális politikus, közgazdász, a 2010-ben alapított
Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) párt elnöke. 1988-1993 között a
Fidesz tagja, 1990-ben főpolgármester-jelöltje, 1990-1993 között a párt
országgyűlési képviselője. 1994-1998 között az SZDSZ országgyűlési
képviselője. 2009-ben kilépett a pártból.
 

Három igaz ember – II. János Pál, Beretzk Pál és Almásy Tibor – emléke
előtt tisztelegtek június 26-án délután Hódmezővásárhelyen, a Zsinagóga
falán elhelyezett emléktábláknál.    

A magyar kormány visszatartja a holokauszt túlélőinek idén járó
kárpótlást. Valószínűleg a nem Magyarországon élő túlélők pénzének New
York-i elszámolásával van gond, de erről az érintett kinti szervezet
állítása szerint nem tud.
 

 „Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa.”(Spira Lázár egykori munkácsi haszid rabbi)A kettős kisebbségben létező, határon túli magyar zsidó kultúra egyszerre tartozott két közösséghez, és érzékeny volt mindkettő élményeire.„Határtalan” címmel elindított … Tovább »

„…felkeresett a helyi zsidó rabbi és kántora. Fogadtam őket, és
elmondták, hogy a zsinagógában több mint hetven fiatal és idős zsidó
férfi és nő meg gyerek is összezsúfolódott. Kérik a segítségemet, hogy
valamilyen formában juttassam el őket Budapestre, a Budán székelő angol
katonai bázisra, mert ha odáig eljutnak, az angolok már segíteni fognak
nekik kijutni Bécsbe.”