A huszadik század borzalmai után különösen fontos, hogy újra és újra felmutassuk azokat a pontokat, amelyek összekapcsolnak minket zsidó honfitársainkkal – mondta „A magyarországi zsidóság az 1848-49. évi forradalomban és szabadságharcban” című tudományos konferencia megnyitóján Hende Csaba honvédelmi miniszter április 20-án, Budapesten.

hányom-vetem magam. Ébren álmodok. Állok valahol, talán a lágerben és hat fekete ruhás, pajeszos, kipás ortodox fiú áll körülöttem. Nagyfiúk, fölém magasodnak. Mondanám nekik, hohó, ti kicsik voltatok, a lágerben kisfiú volt minden hószed gyerek, olyan korú, mint az öcsém, benneteket … Tovább »

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

Janusz Korczak neve és pedagógiai munkássága kevéssé ismert Magyarországon, pedig a lengyel orvos-pedagógus a 20. század első évtizedeiben kibontakozó reformpedagógia egyik jelentős kelet-európai alakja volt. Könyvét már közvetlenül megírása, 1918 után több nyelvre lefordították. … Tovább »

A fejlődéspszichológia egyik kulcskérdése a fejlődés egyetemes jellemzőjének tekintett kötődés kialakulása, úgy 7-9 hónapos kortól kezdődően.
A jelenség több megközelítésben tárgyalható. Sigmund Freud a táplálékigény kielégítésével hozta összefüggésbe. Erik Erikson, … Tovább »

A kisgyermekes zsidó családok körében sokan ismerik Bán Lindát, Verő Tamás rabbi feleségét, aki 2007 óta kilenc (nem pusztán) vallásos-ismeretterjesztő könyvet írt a kicsik számára. A kötetek hangvétele megkapóan közvetlen. Tabuk nélkül, könnyed stílusban segítenek gyereknek, … Tovább »

A szekuláris zsidó nevelés
A kérdés kínzó, a vita folyamatosan izzik. Létezik-e pozitív értelemben vett világi zsidó kultúra, lehetünk-e zsidók, tovább megyek, „jó zsidók” úgy, hogy közben identitásunk szekuláris? És vajon, hogyan neveljük gyerekeinket ebben az igencsak … Tovább »

A katolikus, református és evangélikus egyházi vezetők állásfoglalása a tiszaeszlári vérvád parlamenti emlegetése ellen.
Egyházi vezetői szolgálatunk kötelez minket, hogy szót emeljünk a gyűlöletkeltés ellen. Így utasítjuk el, hogy nemrégiben a Parlament falai között egy képviselői felszólalásban felidéződött a szégyenletes tiszaeszlári vérvád, amelynek felemlegetése egyedül az indulatkeltés eszköze lehet.

Az első számú magyar náci honlap, a kuruc.info fölelevenítette régi hagyományát, az embervadászatot. Vajon sikerül-e nekik ismét – mint 2006-2008 táján – zavartalanul, a hatóságok teljes tétlensége közepette megfélemlíteniük, otthonukból elüldözniük kiszemelt áldozatukat?

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

Április 15-én, a Holokauszt áldozatainak emléknapja előestéjén rendezték meg a magyarországi Élet Menetét Budapesten. A rendezvényen Gordon Gábor, az Élet Menete alapítvány elnöke, Horváth János, a Parlament korelnöke (Fidesz-KDNP), Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, valamint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is felszólalt, akinek beszédét az alábbiakban közöljük.

A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?

A miniszterelnök – megismételve tegnapi parlamenti felszólalását – arról biztosította Köves Slomó vezető rabbit, hogy a zsidó közösség biztonságát minden körülmény között garantálni fogja, és nem engednek teret a szélsőséges indulatok elszabadulásának.

Fazekas Géza szóvivő közölte: közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott, Tiszaeszlár 130 éve című felszólalás ügyében.

Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
 Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között.  A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága – a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontjával összhangban – a leghatározottabban elítél minden olyan megnyilatkozást, amely – akár nyíltan, akár burkoltan – bármely Magyarországon élő társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányul – közölte Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke szerdán az MTI-vel.

Megannyi ünnepünk liturgikus és talán történelmi háttere is egy megmenekülés-történet. Ezek közül kétségkívül Peszah a legnagyobb jelentőségű.
Nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy Magyarországon a neológ irányzat megszűnt. Persze a jogutód intézményrendszer néha felekezetpolitikai okok (értsd: állami támogatás) miatt használja a nevet, de ez senkit se tévesszen meg. Az eszmeileg neológ, vagy ahogyan magukat általában nevezték, a haladó (ha úgy tetszik, progresszív) párt identitását nem néhány kopott reverenda és az orgona adta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert egy ideje hódít Magyarországon a felekezettörténeti fikció műfaja, így a neológ infrastruktúrát használó újtradicionalista rabbik által életben tartott történeti tévhit szerint a neológia esztétikai reform, nem teológiai, se nem vallásjogi.

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete szerint minden demokratikus erőnek és a társadalomnak nyilvánvalóvá kell tennie, hogy nem tolerálják az olyan nyilatkozatokat, mint amilyet Baráth Zsolt (Jobbik) országgyűlési képviselő tett kedden a Parlamentben.

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.