Egy magyar író a növekvő antiszemitizmusról – 1943-ban.

Magyar repülőtisztek is voltak az egyiptomi front túloldalán a hatnapos háború idején – állítja egy Budapestről elszármazott volt izraeli katona az MTI-nek nyilatkozva.

Az 1967-es hatnapos háború idején a Beér-Seván élő Móse (Tomi) Schweitzer rádiósként sorkatonai szolgálatát … Tovább »

A Miniszterelnökség, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága javaslata alapján nyilvánosságra hozta a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 másfél milliárd forintos támogatásról szóló pályázati döntésjavaslatát. A pályázók a 2014-ben tartandó Holokauszt emlékévvel … Tovább »

A Magyar Kormány 2013. december 31-én határozatban utasította Budapest Belváros Lipótváros Önkormányzatát a Szabadság téren felállítandó, Magyarország német megszállására emlékező emlékmű felállítására.

Rejtő Jenő a legismertebb név azon a listán, amelyre azok a magyar szerzők kerültek, akiknek műveire január 1-jével lejárt a szerzői jog, vagyis közkinccsé váltak.

Kis Yudit, Apám halálának nyara című regénye a tekintélyes Jewish Quarterly-Wingate Prize várományosa. A brit folyóirat által alapított díjjal azokat a könyveket jutalmazzák, amelyek a zsidóság témájához kapcsolódóan mondanak újat és relevánsat az olvasóknak. Hogy a díjra esélyes … Tovább »

Ungváry Krisztián történész szerint “nyilván a holokauszt emlékévhez kapcsolódóan állítanák az emlékművet. A cél pedig az lehet, amire az alaptörvényben is utaltak, hogy 1944-es év úgy jelenjen meg a köztudatban: kényszerpályára került az ország, amikor a németek megszállták. … Tovább »

Interjú L. Simon Lászlóval  és Mikecz Péterrel

Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) terjedelmes kutatási beszámolót tett közzé: nyolc EU-tagországban mérték fel, hogy az ott élő zsidók mennyire érzékelik súlyos problémának az antiszemitizmust.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Kiryas Joel városában a lakosok negyede vallja magát magyar származásúnak.

Hogyan éltek? címmel a magyar zsidók hétköznapi életéről 1867 és 1940 között állított össze sok korabeli fotóval illusztrált könyvet Körner András. Az albumot a Corvina Kiadó gondozta.
 
A 250 korabeli fotóval gazdagított 229 oldalas kötetről a szerző elmondta az MTI-nek, … Tovább »

A lap online kérdőív segítségével tudakolja a magyar zsidók antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatait.

–
Kavarognak a hírek és olykor az indulatok is mintegy 5 milliárd forintból épülő Sorsok Háza körül. A nepszava.hu most változtatás nélkül hozza Schweitzer József
nyugalmazott Országos Főrabbi levelét.
–
Noha nem kérdeztek meg, szeretném elmondani a véleményemet a Józsefvárosi … Tovább »

Szász János A nagy füzet című filmje szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért versengő művek kilencesre szűkített listáján az amerikai filmakadémia pénteki bejelentése szerint. A számos fesztiválon díjban és elismerésben részesült alkotás tegnap este megkapta a diákzsűri díját is a franciaországi Les Arcs Európai Filmfesztiválon.

A francia Alpok Les Arcs nevű síparadicsomában ötödik alkalommal rendezték meg december 14. és 21. között az egyetlen olyan európai seregszemlét, amelyen kizárólag európai filmeket vetítenek. A mintegy kilencven meghívott európai szerzői nagyjátékfilm közül a hivatalos versenyprogramban 12 alkotás versenyzett. A fesztivál – amelynek idei díszvendége a volt Jugoszlávia utódállami voltak – egy hét alatt 15 ezer nézőt és hatszáz szakmai résztvevőt vonzott.

A Jobbik azt követeli, hogy tiltsák ki az Országgyűlés épületeiből Szabó Györgyöt, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnökét. Szabó György azt közölte, továbbra is vállalja a véleményét, és tudomásul veszi, ha azért kitiltják.

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.