Trieszt irodalma

Hitler, Horthy Miklós, Attila hun király, a Háromkirályok mind felbukkannak a Mohácsi testvérek új produkciójában – az Örkény Színház előadása mégis adekvátan szól az 1941-es kamenyec-podolszkiji tömegmészárlásról.

Különleges premier színhelye volt szombat este a kaposvári Csiky Gergely Színház stúdiószínpada: Gareth Armstrong Shylock című monodrámájának magyarországi bemutatóján részt vett az író – napjaink egyik legjelentősebb Shakespeare-színésze – és a darab fordítója, a régóta Londonban élő Nádasi Myrtill színművész.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Hende Csaba honvédelmi miniszter méltatta a budapesti zsidóság megmentőjének tartott Koszorús Ferencet a honvédtiszt emlékére tartott tudományos emlékülésen, pénteken Budapesten.

Koszorús Ferenc páncélosaival 1944. július 5-6-án meghiúsította az úgynevezett csendőrpuccsot, … Tovább »

A köztévé honlapján ugyan még nincs nyoma, de a !!444!!! kérdésére az MTVA sajtóosztály megerősítette, hogy október 15-étől Siklósi Beatrix lett a Vallási, Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek főszerkesztője.

Ismét Magyarországra érkezik a világhírű Voca People. November 2-án a Kongresszusi Központban, november 4-én a pécsi Kodály Központban látható az izraeli szuperprodukció. Vendég: Falusi Mariann.

Mi a magyarázat a Szírián és Irakon vegigsöprő horrorhullámra? Régen látott napvilágot ennél provokatívabb írás a Közel-Keletről.

Lengyelország a zsidó származásáról mit sem sejtő apácanövendék történetét, vagyis az Ida című filmet jelöli Oscarra. A hatvanas években játszódó mű rendezőjével a lengyelek háborús bűneiről és a múltfeldolgozásra való hajlandóságukról is beszélgettünk.

Számtalan értelmiségi álma ez: veszik a könyvét, mint a cukrot, vidéki fellépése előtt a világszerte egyik legismertebb rajzfilmfigurával mossák egybe, szót képeznek a vezetéknevéből, és az egyik vezető párt vezére fakad ki, hogy ne már ő uralja a közbeszédet.

November 5-én tartja rendkívüli közgyűlését a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH). A testület elnöke, Tordai Péter által kezdeményezett tanácskozás hivatott eldönteni, maradhat-e posztján a még júliusban megválasztott Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató.

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

A rabbik, püspökök, egyházi gondolkodók és a kortárs művészet kimagasló személyiségei által létrejövő emlékezet-kiállítás katalógusa ezer példányban jelent meg a Luther Kiadó jóvoltából. Az eddig több mint tízezer látogatót számláló kiállítás a bűnbánatra, az összefogásra és a közös emlékezésre kívánja felhívni a figyelmet. 

Pénz és hatalom – ahogyan más szervezeteknél megszokhattuk, a hitközségben is ennek megszerzéséért folyik a harc. Az apropót ezúttal a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adja, amelyet a tervek szerint milliárdos nagyságrendű költségvetési … Tovább »

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

A Nyilaskeresztes Párt rákoscsabai alapszervezetének vezetője 1944. október 18-án felkérte a községi elöljáróságot, hogy a „hivatali helyiségeiben található összes arcképeket (sic!), amelyek a mai politikai szempontból nézve nem nemzetiek, szervezetünknek adja át”.

1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.

Az Index információi szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rekonstrukciójára felajánlott kormányzati támogatás miatt robbant a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) vezetői között újabb belső konfliktus.

A trianoni béke revíziójára törő Horthy-kori magyar külpolitika egy idő után önmagát megsemmisítő programmá vált, a népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember, a diktatúrák azonban hosszú távon nem életképesek a tömegek részvétele nélkül – többek között erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetében a Horthy-korszakkal foglalkozó kutatócsoport új kutatási eredményeit bemutató rendezvény részvevői az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet 70. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.