Találatok ‘Magyar Szó’
Összesen 15,404 találat (7121 - 7140) : Magyar Szó.
Honnan hová jutott a magyarországi zsidóság a rendszerváltás óta eltelt 25 év alatt?
A Szombat körkérdése
Milyen folyamatok zajlottak le a magyarországi zsidóság körében a rendszerváltás óta, milyen eredményeket könyvelhet el, és milyen kudarcok érték?
Változott-e a közösség identitása, mentalitása, közérzete, intézményei, önszerveződési … Tovább »
Izraeli magyarok a választásról
a politikai helyzetről és a jövőről.
Benjamin, szoftver mérnök, 9 éve él Izraelben
Kire szavaztál, ha nem titok?
A HaBait HaYehudi-ra, a Nemzeti vallásos párt utódjára.
Szerinted, mik az Izrael előtt álló kihívások?
Jelenleg több … Tovább »
Fél Budapest?
Magas rangú német parlamenti delegáció látogatása a MAZSIHISZ-nél
Emlékezet, felelősség és civil aktivizmus a Szabadság téren
Jó néhány kanadai barátomnak mondtam, hogy jelenleg Budapest legfontosabb emlékműve nem egy gigantikus lóháton ülő 19. századi hős, nem valamilyen heroikus, mély áhitatot érdemlő bronz király. Hanem sokkal inkább egy dinamikus, alulről felfelé épülő és naponta változó élő emlékmű Budapest szívében – a Szabadság téren – mely a nehéz, értelemszerűen fájdalmas, őszinte de alapvetően elkerülhetetlen önreflexióra biztatja a magyar társadalmat. Az Eleven emlékműről van szó, mely immár egy éve került a Szabadság térre, hogy tükröt állítson az Orbán rendszer által ehelyezett torz monstrum elé, melyet “Német megszállási emlékműnek” hív a hatalom.
„Nagy balgaság lenne bármilyen valódi konszolidációs törekvésről beszélnünk”
A Kuruc.info bezárását nagy eredménynek tartaná, de nem hisz abban, hogy a mögötte álló eszme ne keresne új felületet magának. Sokkal inkább a jogi következmények következetes levonását tartja a legfontosabb elérendő célnak. Bodnár Dánielt, a Tett és Védelem Alapítvány vezetőjét a neonáci honlap elleni fellépés állásáról és a Jobbik konszolidációs kísérletéről is kérdeztük.
A zsidóság (képének) története
Frank: Felesleges az óvatosság Ságvári-ügyben
Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy Ságvári Endre a 20. századi önkényuralmi politikai rendszer felépítésében vagy pláne fenntartásában segédkezett volna, hiszen 1944 nyarán meghalt. Felesleges óvatosságnak tartom, hogy csak „Ságvári” legyen a gimnázium neve Szegeden – nyilatkozta a Délmagyarországnak Frank Tibor történész, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának tagja.
A járatos ember
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség frissen megválasztott elnöke sok mindenről beszélt. Szóba került a kultúra, az oktatás, ezen területek gazdasági háttere. De nem mehettünk el szó nélkül a zsidóság érdekében kifejtett munkásságáról, ahogy arról sem, hogy mostantól kezdve egy komoly, szinte teljes embert igénylő feladatot vállalt el. Ám, ahogy eddig is, úgy ezután is megmutatja képességeit, járatosságát.
„Röhejes és brutális” Így működött a kommunista titkosszolgálat
Bár vannak abszurditásba hajló, a „hülye rendőr” toposzát erősítő részei is, Gervai András Titkos Magyarország című könyve összességében mégis komor képet ad a diktatúra állambiztonságáról. Ami nem is meglepő, hiszen a szolgálatok a puhuló rendszer ellenére az utolsó pillanatig kitartottak a szocializmus mellett, olyannyira, hogy még 1989-ben is képesek voltak államellenes összeesküvést kreálni egy röplap miatt. A Heteknek adott interjúban Gervai arról is beszél, mit nem ismerhetünk meg ma sem a múltunkból.
Az izraeli sajtó is beszámolt a Tankcsapda és az antiszemita magyar kommentelők ütközetéről
A halál nem program
Mit tanítanak Hitlerről, Horthyról?
Velünk élő történelem – Rég volt! Hogy volt? – Az általános iskolák 5., 6. és 7. osztályaiból kivonják szeptembertől Bánhegyi Ferenc nagy tiltakozást kiváltó történelemkönyveit. Ám a 8. évfolyamban egyelőre marad a leginkább vitatott kötet – amely jelenleg Hitlert rokonszenves … Tovább »
Március 27-én mutatta be az Örkény Színház Arthur Schnitzler: A BERNHARDI-ÜGY c. darabját.
A bécsi Erzsébet Klinikán haldoklik egy lány, de nem tudja, hogy csak percei vannak hátra. Bernhardi professzor, a klinika igazgatója, megtiltja a papnak, hogy betegének feladja az utolsó kenetet, és ezzel ráébressze a valóságra. A lány meghal.
Az eset nyilvánosságot kap, és azonnal … Tovább »
Vona: A Jobbik „osztozik mindenki, így a zsidóság gyászában is”
Kelet után nyugat felé fordulna a Jobbik elnöke. Vona Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy rendezné a viszonyukat Németországgal és az Egyesült Államokkal. Az ellenzéki pártvezető elfogadhatatlannak tartja, hogy Kulcsár Gergely országgyűlési képviselőjük … Tovább »
„Térdre kényszerítették a zsidók a Jobbikot!” – szakadhat a párt és a szélsőséges holdudvar
Tombolnak a Jobbik Magyarországért Mozgalom gárdista érzelmű támogatói Vona Gábor cigányságnak és zsidóságnak tett gesztusai miatt. Ha a Kuruc.info is nyíltan a párt ellen fordul, szép kis tűzijáték lehet még a radikális jobboldalon.
Elítélték a holokauszttagadó képviselőt
Gyors ítéletet hozott a Debreceni Járásbíróság Ágoston Tibor Jobbikos debreceni képviselő ügyében, aki Holokauszt tagadásért 750 ezer forintos büntetést kapott. A képviselőt a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, Horovitz Tamás jelentette fel. Az ítélet még nem jogerős, hiszen az ügyész súlyosbításért, a vádlott pedig enyhítésért fellebbezett. Horovitz Tamás azonban példaértékűnek nevezte az esetet, mivel hivatalban lévő képviselőt még nem ítéltek el Holokauszt tagadásáért Magyarországon.
BZSH-közgyűlés – Ács Tamás elnök, Kunos Péter ügyvezető igazgató
Csütörtök este Ács Tamást, korábbi helyettes államtitkárt választották a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökévé. A jelölt a második fordulóban néhány szavazattal előzte meg Zoltai Gusztáv volt sofőrjét, az Élet Menete Alapítvány kurátorát, Bandi Lászlót. Kunos Pétert döntő fölénnyel erősítették meg ügyvezetői tisztségében.
Cigány holokauszt itt márpedig nem volt – Németh György a Mandinernek
Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.