Vajon tudták a náci vezérek, hogy kedvenc autójuk névadója egy zsidó lány volt?

A Keresztény-Zsidó Tanács által szervezett imaórán Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban zsidók, keresztények és muszlimok imádkoztak közösen a Közel-Kelet békéjéért, a háború és a terror minden áldozatáért és azokért, akiket hitük miatt üldöznek 2015. november … Tovább »

Az Iszlám Állam magára vállalta a 220 „orosz keresztest” szállító repülőgép lelövését.

Bár az orosz közlekedésügyi miniszter, Makszim Szokolov cáfolta a terroszervezet állítását a Sharm-el-Sejkből Szentpétervárra tartó orosz turistajárat szombati kilövésére vonatkozóan, … Tovább »

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

“Milyen áldást mondanak a gyümölcsre? A fa gyümölcsére azt mondja: ‘A fa gyümölcsének teremtője’, kivétel a bor, mert a borra azt mondja: ‘A szőlőtő gyümölcsének teremtője’.”

Az eseményen posztumusz kitüntetést adományoztak Mózsa Ödönnek, Ács Andrásnak és Juliannának, valamint lányuknak, Margitnak, Csáki Katalinnak, Balla Alajosnak, Bozsik Rozáliának, Gedei Istvánnak, Gosztonyi Ervinnének, Nemes Tibornénak, Vági Margitnak, továbbá Víg Józsefnek és feleségének, Máriának.

Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

Az elmúlt időszakban látott napvilágot a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére a vészkorszak magyarországi túlélőinek kárpótlása céljából a rendszerváltást követően elindított folyamat teljes iratanyaga a Veritas Történetkutató Intézethez … Tovább »

Jogerős határozat született arról, hogy Hegedűs Loránt 2013. november 3-án a Szabadság téri Horthy-szobor-avatás kapcsán tartott istentiszteleten tartott prédikációjával megsértette a Magyarországi Református Egyház törvényeit. A rajongói által egyenesen a Nemzet Lelkészének titulált lelkipásztor tehát nem a szobor felállításával szegte meg az egyházi szabályokat, hanem alapvető lelkipásztori kötelességei ellen vétett és ezért írásbeli megrovásban részesítették. Botrányok hosszú sora után ez az első eset, hogy a református egyház elmarasztalta az egykori MIÉP-es országgyűlési képviselőt.

Több mint egy évtizedes szünet után, ismét készítenek kóser bort Tokaj-Hegyalján. A zsidó vallási szertatásokhoz használt italt, különleges szabályok szerint, az arra jogosult személyek, általában rabbik állíthatják elő.

Antiszemita kijelentések, holokauszttagadás, népirtásra való felszólítás olvasható a napokban alakult székelyföldi szervezet alapítójának, Csiby Károlynak a Facebook-oldalán.

Bálint András: Szenvedélyem a színház

Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »

“Ha a király felőled kérdez, [imádság közben] ne válaszolj.”

Egy friss döntéssel megerősítik a tavaly óta funkcionáló kormányzati Veritas Intézetet, a történészek között ellentmondásosan megítélt, jobboldalinak tartott kutatóhelyet. A Szakály Sándor vezette intézmény kedvéért most törvényt módosítottak, beemelték őket a levéltárak közé, és emiatt új székházat is kapnak. A szakmai szervezetekkel elmaradt az egyeztetés.

„Zenés játék” Frida Kahlóról

Az évek során kultikus helyszínné vált, Dob utcai Spinoza színpadán mutatták be a Frida Kahlóról szóló darabot „zenés játék” műfaji megjelöléssel. Nehéz eldönteni, hogy a mexikói festőművésznő az eredeti látásmódú képeivel, … Tovább »

Sok aggódó jelzést kapott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Veritas új szerepkörét illetően, és nem csak zsidó honfitársaink részéről – mondta el az atv.hu-nak Heisler András.

Heisler ide sorolja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének … Tovább »

A Megasztár negyedik szériájának győztese most éppen a The Voice című tehetségkutatóban vitézkedik, és a magyar idő szerint kedd hajnalban befejeződött párbajkört is túlélte, mit túlélte, simán továbbjutott. Egy Cassandra Robertson nevű nővel közösen énekelték a Nobody Knows it But Me című nótát, és mindketten nagyot énekeltek, bár az én ízlésemnek kicsit sok volt a hajlítgatás benne, de legyen ez az én bajom.