Ben Cardin szenátornak, a Helsinki Bizottság társelnökének felszólalása az amerikai szenátusban, 2012. december 20-án. 

Elnök úr, a Helsinki Bizottság szenátusi elnökeként régóta érdeklődöm Közép-Európa iránt. A Helsinki Bizottság az egyik leghangosabban és legvilágosabban … Tovább »

Tömör, osztatlan csend honolt a tájon, a világon mintha nem lett volna, se a sztyeppe, se a köd, se a Volga, csak a csend. A sötét felhőkön gyors fényfodor futott végig, aztán a szürke köd vörös lett, és egyszerre mennydörgés rázta meg az eget és a földet…
Az ezernyi izzó ágyúcső … Tovább »

Ma van az első nap, amelyet külön kell töltenem a páromtól, Matantól – aki ügyeletes gyermekorvos -, amióta elindult ez az őrület, és egy szemhunyást sem aludtam egész éjszaka. Végül felkeltem hajnalban, és úgy döntöttem, összeszedem egy kicsit a gondolataimat. Kávézom. Hallgatom a rádiót. Szól a zene. Egy pillanatra megszakad. “Vörös riadó Ashkelonban. Vörös riadó Ashkelonban.” Majd ismét felcsendül a dal. Nem figyelek rá, hogy helyesen írjak, nem rendszerezem a gondolataimat, nem cikket, vagy esszét írok, csak írok, írok, írok, mert írnom kell.

Hogyan kezelte a BBC magyar adása a zsidóüldözés kérdését a háború éveiben?

 
A BBC önvizsgálata. A brit rádió saját szerepét vizsgálja: mit mondott el magyar adása 1944-ben a Holokausztról, mit nem és mindezt miért. Tiszteletre méltő ereőfeszítés. A rádióadás itt hallgatható meg.  … Tovább »

“Ki tudja, ha a zsidók a „Szentföldön” maradnak, talán sose jön meg a vicces kedvük.”

Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál

Vannak még nyomai az antiszemitizmusnak

…ha mégis megteszi, akkor fegyelmi következményekre számíthat.

Mindjárt lekapcsolja a rádiót, mondta Anna, hogy érdemben is beszélgethessünk, csak még gyorsan meghallgatja, merre van útlezárás.
– Amúgy még miújság? – kérdezte azért, miközben félfüllel az utat figyelte.
– Beiratkoztam a Rabbiképzőbe – mondta Gyuri, és Anna majdnem … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Magyar emlékezet? Zsidó emlékezet? Magyar-zsidó emlékezet? Van vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség? Hogyan közelíthetők egymáshoz a 20. század traumáit hordozó közösségek, melyek más-más élményekre emlékeznek és a másik … Tovább »

A már jól megszokott tanulás, beszélgetések és ismerkedés mellett számos szabadtéri programot, kötetlen hangulatot és könnyed izraeli ritmusokat kínálunk az első SzabadLimmudon, 2012. július 1-én, Budapesten.

Az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetik, sportrajongók családtagként szeretik, hiszen évtizedekig lakások állandó vendége volt – a hangja mindenképpen. Elmúlt kilencven éves, de még mindig sportosan vezet, mindennap több újságot olvas, feleségével moziba jár, s készül a londoni olimpiára, ahol újra mikrofont ragad. Május 25-én a FIFA egyik legrangosabb díját, a nemzetközi szövetség érdemrendjét kapta meg Budapesten.  

Róth Éva félárvaként, 12 évesen, 1947-ben került a leányárvaházba. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg.
Számos irodalmi műből is ismerhetjük a XIX-XX. századi nevelőotthonok, árvaházak rideg, tekintélyelvű világát, melynek legkiszolgáltatottabb áldozatai az árvaházi gyermekek, … Tovább »

A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?

Gyorsan felfelé ívelő sportpályafutását megtörték ugyan a második világháború előtti megkülönböztető törvények, a nehézségeken tántoríthatatlanul felülemelkedni képes kevesek egyikeként azonban nem hagyta, hogy a sors kifogjon rajta. A világégést követően mestere, Sárosi Imre irányításával egyre jobb eredményeket ért el, s az 1947-es, monte-carlói Európa-bajnokságon ezüstérmes, az 1948-as, londoni nyári olimpián pedig negyedik lett 200 m mellen. A csúcsra az 1952-es, helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban már aranyérmet eredményezett nagyszerű úszása 200 m mellen, ahol úgy nyert, hogy a világon először végigpillangózta a távot.

Halottakról nem jót kell írni, hanem jól, vagyis az igazat – tartja a közmondás, már ha pontosan fordítják. És bár Csurka István halálhírével vannak tele a lapok, mintha mégsem lenne teljes a kép. 
Visszafogottság, gyász, némi megilletődöttség érződik a sorok között, mintha … Tovább »