Interjú Berl Lazarral, Oroszország főrabbijával

Raoul Wallenberg családja közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordul, hogy levélben kérjen tőle segítséget annak felderítésére, mi történt az 1945-ben eltűnt svéd diplomatával, aki magyar zsidók tízezreinek életét mentette meg a második világháború idején.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Mint arról a Szombat is beszámolt, Randolph L. Braham, a magyar holokauszt legismertebb kutatója nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is … Tovább »

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye:

Az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel az első ukrán front katonái. Az Egyesült Nemzetek Szervezete e napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Auschwitz, bár sok száz kilométerre … Tovább »

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.

Csillag Ádám videófelvétele a Mazsihisz Holokauszt emlékévvel kapcsolatos sajtótájékoztatójáról. Időpont: 2014. január 21, délelőtt 10.

Az MTI tudósítása a sajtótájékoztatóról:

Nem adott ultimátumot … Tovább »

Több zsidó kulturális szervezet továbbra is a lemondását követeli Szakály Sándornak, aki egy 1941-es tömeges deportálást idegenrendészeti akciónak nevezetett.

Bodnár Dániel, az antiszemitizmus-felmérést megrendelő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) vezetője nyilatkozott a Szombatnak.

Úgy vélte, az indulatoktól átfűtött erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, … Tovább »

1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott Szakály az ATV Szabad szemmel c. műsorának adott interjújában, … Tovább »

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

A Mazsihisz Vezetősége 2014. január 19-én nyilatkozatot bocsátott ki a Holokauszt emlékévvel kapcsolatban – értesült a Szombat szerkesztősége. 

Az alábbiakban a nyilatkozat teljes szövegét közöljük:

A Mazsihisz Vezetősége döbbenten és értetlenül áll a kormány által … Tovább »

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

Német emigráció Kaliforniában

Magyar repülőtisztek is voltak az egyiptomi front túloldalán a hatnapos háború idején – állítja egy Budapestről elszármazott volt izraeli katona az MTI-nek nyilatkozva.

Az 1967-es hatnapos háború idején a Beér-Seván élő Móse (Tomi) Schweitzer rádiósként sorkatonai szolgálatát … Tovább »

Idén negyven éve, hogy kitört a negyedik arab-izraeli háború. Az évforduló alkalmából december 16-án a Kidma Egyesület szeretné felidézni az akkori eseményeket, bemutatni a harci cselekményeket, a hidegháborús kontextust, az izraeli politikai és társadalmi változásokat, valamint rávilágítani a 40 évvel ezelőtti közel-keleti konfliktus és az olajválság kitörése közti kapcsolatra.

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.

A Kidma emlékkonferenciát szervez a Jom Kippuri háború negyvenedik évfordulója alkalmából. Az esemény december 16-án, a budapesti Izraeli Kulturális Intézetben lesz, ahol több megközelítésből mutatják be az akkori eseményeket és azok következményeit.

 …a magyarországi antiszemitizmusról alkotott képet.

A bécsi Die Presse vendégkommentár c. rovatában megjelent elemzésében a politológus három pontba szedi kifogásait. 1. a vonatkozó cikkek feltűnően hasonlítanak egymásra, mind a szóhasználatban, mind a következtetésekben. … Tovább »

Ritkán találkozunk a barátságnak olyan szép megfogalmazásával, mint Györe Balázs Barátaim, akik besúgóim is voltak című könyvében.