Összesen 6,919 találat (6741 - 6760) : Magyar Nemzet.
Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez
„A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és … Tovább »
Kiss József, a népnemzeti költő
A zsidó gyerek, tollal a kezében születik mondta egyszer egy (nem zsidó) ismerősöm. Lehet benne valami. Ha költő, ha regény-, vagy drámaíró, ha újságíró, még ha ügyvéd, szónok, akkor is csak az a kérdés, milyen nyelven, melyik országban, illetve … Tovább »
Nemrégiben a magyar sajtó beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy közel négy évtizedes szünet után ismét megkezdte működését Magyarországon a Joint, ismét megnyitották a szervezet budapesti irodáját. Az újabb nemzedék számára már nem olyan ismert ez a rövidítés és ez … Tovább »
Beszélgetés Karády Eszterrel magyarokról, franciákról
Karády Eszter (22 éves) nyílt, rokonszenves egyéniség. Édesapja az az 1956-ban Franciaországba emigrált Karády Viktor szociológus, aki az elsők egyikeként kezdte el a legújabb kori magyar zsidóság kutatását, akkor, amikor … Tovább »
A többségi nemzet zsidókkal szembeni (vélt és/vagy valós) kisebbségi érzése egy Nessus-ing, amelyben bajos önként és dalolva masírozni az Európa-ház felé kijelölt menetvonalon.
A létező szocializmus öröksége sivár. A zsidókérdést sajátos módon állította takaréklángra: … Tovább »
December 17-én a Honvédség Művelődési Háza színháztermében rendezte közgyűlését a Magyar-Izraeli Baráti Társaság, ahol Hidvégi György főtitkár számolt be az elmúlt két évben végzett sokrétű munkáról. A közgyűlés elfogadta az 1991/92. évi tervet, módosította alapszabályait … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
„A cigánytranszportokra vonatkozólag közlöm, hogy 1939. november 20-án az első zsidótranszport elindul Bécsből. Ehhez a szerelvényhez kapcsolnak három vagy négy vagont cigányokkal. További vonatok is indulnak majd, Bécsből, Märisch-Ostrauból és Katowicéből. A legegyszerűbb módszer, … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
Portré
Ha nem is tartalmában, de formájában feltétlenül rendhagyó könyvecskét bocsátott útjára jó másfél évvel ezelőtt a Magvető Könyvkiadó. Kádár Iván izgalmasan érdekes vallomását (Esszé történelmi oldalnézetből) és Mezei Andrásnak Kádár Ivánnal folytatott beszélgetéseit … Tovább »
TÁRSADALMI ESEMÉNNYÉ VÁLT, mégsem vesztett bensőséges zsidó ünnepi hangulatából az amerikai alapítványú Mszoret Avot, vagy közismert nevén a Wesselényi utcai iskola felavatása. Miniszterek, diplomaták, köztük az Egyesült Államok népszerű volt budapesti nagykövete, Mark Palmer, … Tovább »
5751 kiszlév 25-én (a polgári időszámítás szerint 1990. december 12-én) megalakult Budapesten a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége. Mind a megalakulás időpontja, mind annak helyszíne szimbolikus vonatkozásokra utal. Kiszlév hó 25. napján köszöntjük a hánukkát, a fény ünnepét. … Tovább »
hökkenti meg az olvasót a Pannon Könyvkiadó legfrissebb kötetének címlapján, mert ugyan ki látta már csillagunkat magyar nemzeti trikolórban? Ez az újszínűség nem valami sandaság, netán beolvasztási szándék, csupán a könyv mondanivalóját szimbolizálja: magyarországi zsidókról … Tovább »
Újra egy könyv, amely belefér a politikai konjunktúrába. Mármint Magyarországon (is), ahol több az állítás, mint a zsidókérdés, erőteljesebb az antiszemita szorongatás, mint a zsidóellenes manifesztáció. Szerencsére. Egyelőre.
Megpróbáltam Szemjon Reznyik könyvét objektív … Tovább »
(Részletek)
„Előrebocsátom t. Felsőház, hogy a zsidóságnak közéleti, gazdasági és egyéb tereken való arányos visszaszorítását a nemzet jogos önvédelme okán mindenki szükségesnek tartja, aki velem együtt aggodalommal nézte, hogy a recepciós törvény életbelépése … Tovább »
Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelkedett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »
AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN a magyar közvélemény a cionizmusról csak áltudományos ideológiai frázisokat hallhatott. A korábbi hivatalos álláspont szerint a cionizmus „reakciós nemzetközi burzsoá nacionalista mozgalom és ideológia”, amelyet gyarmatosító és elnyomó törekvések … Tovább »
Ki volt Grünwald Béla?
A szlovák nacionalisták pozsonyi tüntetésein gyakori jelszó – „Csehek, gyalog vissza Csehországba!” és „Magyarok – a Duna másik partjára!”. De az is, hogy „Szlovákia a szlovákoknak – Palesztina a zsidóknak!”. Igaz ugyan, hogy egy vérbeli cionista … Tovább »
Az egykori feudális társadalmak polgári átalakulása világszerte, az olyan nemzeti társadalmakban is, ahol zsidó lakos viszonylag kevés volt, nagy társadalmi-politikai feszültségeket keltett. Sokkal inkább így volt ez a polgári átalakulás szempontjából megkésett Közép- és Kelet-Európa … Tovább »