Összesen 6,921 találat (6401 - 6420) : Magyar Nemzet.
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
Ben Jehuda: Nyelv és nemzet
Eliezer Ben Jehudáról (1858-1922) főként a beszélt héber nyelv újjászületésével kapcsolatban szokás megemlékezni. Az elsők között képviselte azt a nézetet, hogy a hébert a mindennapi érintkezés nyelvévé kell tenni, s nem pusztán a zsidó nép kulturális, … Tovább »
3. „(Új király került azonban Egyiptom élére,) aki már nem ismerte Józsefet.” Miután meghalt József, a nép megtagadta a körülmetélkezés parancsát. így szóltak: Legyünk olyanok, mint az egyiptomiak! És mivel így cselekedtek, az Örökkévaló gyűlöletté változtatta a szeretetet, … Tovább »
A sajtó többnyire a közel-keleti békefolyamat akadályairól és a felek nézeteltéréseiről ír. Akadályok, nézeteltérések és válságok persze vannak és lesznek, s ez a minden tárgyalásra jellemző jelenség hatványozottan érvényes egy olyan egyedülálló viszály rendezésére, … Tovább »
1994. március 2-i tárgyalásán a Zsidó Helyreállítási Alappal foglalkozó kormánybizottság megállapodásra jutott a jelenlévő MAZSIKE, B’nai B’rith és MAZSINESZ képviselőivel, hogy az Alap Intézőbizottságát valamennyi érintett magyar zsidó szervezet, valamint a Magyarországról … Tovább »
Interjú a Zsidó Helyreállítási Alapról Isépy Tamás államtitkárral
A kormány 1993. március 11-én bizottságot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki az Országos Zsidó Helyreállítási Alap működtetésére, továbbá kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat … Tovább »
Az alábbi négy körkérdést intéztük hat politikai párthoz MDF, FKGP, KDNP, SZDSZ, MSZP, FIDESZ és a Független képviselők parlamenti csoportjához. A kérdések után közöljük a beérkezett válaszokat.
1. Hogyan értékelik a zsidó közösség helyzetét Magyar- országon; beszélhetünk-e … Tovább »
Az alábbi négy körkérdést intéztük hat politikai párthoz MDF, FKGP, KDNP, SZDSZ, MSZP, FIDESZ és a Független képviselők parlamenti csoportjához. A kérdések után közöljük a beérkezett válaszokat.
1. Hogyan értékelik a zsidó közösség helyzetét Magyar- országon; beszélhetünk-e … Tovább »
A tárgyalás témája: antiszemita tévéműsorok, a Radnóti Gimnázium sorsa, a Zsidó Helyreállítási Alap újjáélesztése, a Holocaust-emlékbizottság összetétele
Mint ismeretes, a miniszterelnök és a zsidó vezetők közti február 16-án lezajlott találkozó a miniszterelnök … Tovább »
Boross Péter miniszterelnökkel beszélget Szécsi Éva és Szántó T. Gábor
Miniszterelnök úr! Az 1990-es választások óta – sokak számára váratlan gyorsasággal – felerősödtek a szélsőjobboldali hangok a sajtóban, a parlamentben és a parlamenten kívül. Miben látja a szélsőjobboldali … Tovább »
Nemcsak a Golgotára vezető útnak vannak stációi. Az önvizsgálatnak is. Aki Európában él – és a magyarság 11 évszázada Európához kötötte sorsát – annak kötelező, hogy időről időre felidézze a zsidóüldözések különböző korszakait. A régebbieket és az újabbakat.
(Giorgio Pressburger: A fehér közök törvénye. Fordította és az utószót írta Magyarósi Gizella. Európa Könyvkiadó, 1993.143 lap, 250,- Ft.)
A Józsefvárost, ezt a zsúfolt, kispolgárok, proletárok meg lumpenproletárok és válogatott cigánylegények benépesítette kerületet … Tovább »
Horváth Éva és Kiss Ferenc fotóművészek, e sorok írójával együtt, immár harmadik éve követik nyomon a munkácsi hitközség életét. Kárpátalja végóráit élő, hajdan messze földön híres zsidó vallási központjának mai szellemi örököseit faggatva tragikus múltjukról, … Tovább »
2. 130 éve, 1864. február 2-án született Juhász Mór. Valódi polihisztor volt: szépíró, botanikus, Kassa város rendőrkapitánya és emellett a helyi cionista mozgalom egyik vezetője.
3. 55 éve, 1939. február 3-án hat nyilas kézigránátokat hajított a Dohány utcai zsinagógából … Tovább »
1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális … Tovább »
Mindenképp szegényebbek lettünk volna, ha Szabolcsi Lajos fél évszázada megírt emlékezéseit a család, jelesül Szabolcsi Miklós akadémikus nem bocsátja a kiadást vállaló Judaisztikai Kutatócsoport rendelkezésére. A memoár a XIX-XX. század legizgalmasabb fejezeteit, lapjait kínálja … Tovább »
Nagy kortörténeti érdekességgel bír Szabolcsi Lajosnak (1890-1943) az Egyenlőség volt tulajdonosának és szerkesztőjének, fia Szabolcsi Miklós professzor bevezetőjével ellátott most megjelent vallomásszerű emlékirata. Szabolcsi professzor első irodalmi szembenézése édesapja alakjával, … Tovább »
Eszter könyvének saját bevallása szerint a szó egyes számban – pur – sorsot jelent.1 Az ünnep Ádár 14-re esik. Az azt megelőző nap: – ádár 13-án – Eszter böjtje. Ez a böjt a perzsa zsidók és gyűlölőik közötti összecsapást megelőző háromnapos böjt emléke. Eszter kezdte a … Tovább »
A sopoti Társadalomkutató Központ közzétette egy – 1992 novemberében – végzett felmérés eredményeit. E szerint a megkérdezettek mintegy fele azon a véleményen volt, hogy a lengyelek nem szeretik a zsidókat, 30% úgy vélte, hogy a zsidók azok, akik nem kedvelik a lengyeleket. A válaszadók … Tovább »
A kultúrára manapság sokan legyintenek, szép dolog, de megélni belőle… úgy tűnik, Mezei András költőnek ez is sikerül. Amióta ugyanis főtitkárként jegyzi azt a tavaly év végén megalakult gazdasági társaságot, amelyről részletesebben is szólunk majd, azóta kevesebb problémája … Tovább »