Összesen 6,921 találat (6361 - 6380) : Magyar Nemzet.
A külföldi zsidó szervezetek tájékozódási célból megrendelt gyorsfelmérései után először 1992-ben készült Magyarországon átfogó és alapos elemzés az antiszemitizmusról. Kovács András és Fischer György az egyetemi és főiskolai diákság zsidósággal kapcsolatos érzelmeit … Tovább »
Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor
Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolcvanas … Tovább »
A vidéki zsidóság gettósítása előtt egy héttel a németek arra utasították a Budapesti Zsidó Tanácsot, hogy azonnali hatállyal részletes adatokat szolgáltasson a hitközségekről. A Zsidó Tanács azonnal továbbította az utasítást a hitközségeknek, azzal a meghagyással, hogy „felsőbb … Tovább »
Zsidóságomhoz házasságom révén (1970) tévedtem vissza. A Dohány utcai zsinagógában tartott esküvőnk annak idején nem kis feltűnést okozott. Ugyanakkor 1957-es alijánk (majd 1960-ban történt hazatérésünk) okán mindig is tudtam és nyíltan – vállaltam önmagam, mert saját keserves … Tovább »
Az elmaradt német jóvátétel kérdőjelei
A Holocaustot túlélt magyarországi zsidóság nagyobbik része a háború utáni, majd 1956-ot követő években elhagyta szülőföldjét, jelentős számban az amerikai kontinensre, többségük pedig Izraelbe vándorolt ki. Ma Magyarországon … Tovább »
A munkaszolgálatosok történetének két, viszonylag kellően feltárt és ismert, szomorú és tragikus korszaka volt. Az első periódusba az 1942 nyarán behívott – többnyire SAS behívóval – és a második magyar hadseregbe beosztott, Ukrajnába hurcolt mintegy 50 000 zsidó munkaszolgálatos … Tovább »
A pesti gettó, 1944. II. rész című összeállítás tévesen állítja, hogy Löw Immánuel „Löw Lipótnak volt az unokája…” A „Die Flora der Juden” szerzője Löw Lipót egyik fia volt.
Kellner János
Szeged, Hét vezér u. 45.
*
Azt olvastam a Pesti gettóról szóló írásban, … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra.
Szerencséje volt a budapesti közönségnek, ezúttal több igazi színházi csemegét láthattunk, és a zsidó kultúrát … Tovább »
Szerényi Gábor a hetvenes évek végén kis noteszt szorongatott az időközben kiépült metróvonalakon utazva, és rajzolt, rajzolt a lapokra. Az egyre nyomorultabb utasokat, minket, magyar metrózókat, akiknél a legmagasabb az a halál-szám, amelyikből a demográfia karácsonyfáján … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
Herzl tér Budapesten
A Fővárosi Közgyűlés július 14-i ülésén Herzl Tivadarról nevezte el a Dohány utcai zsinagóga és a mellette álló Zsidó Múzeum előtti teret.
Az 1860-ban Budapesten, a Dohány utcában született Herzl Bécsben újságíróként és színpadi szerzőként sikeres … Tovább »
Berger István (1937-1994) halálára
טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה
(Neila-ima, Jóm Kippur)
Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak … Tovább »
Interjú Komoróczy Géza professzorral, az ELTE Hebraisztikai és Asszíriológiai tanszékének vezetőjével
– A hebraisztika oktatása 1989-ben indult meg az ELTÉ-n. 40 évi szünet után milyen helyzettel kellett szembenézniük?
Ami az oktatási lehetőségeket illeti, a II. világháború … Tovább »
Beszélgetés Haraszti Györggyel a Mszoret Avot Amerikai Alapítványi Iskola igazgatójával
„Az öreg sahternek nem sok öröme tellett fiatalabb vejében, Azriel Weinstockban. Pedig Azi kompetens ember volt, szép jövedelemmel; csakhogy alig látták otthon, legfeljebb Peszachkor és Szukkotkor. … Tovább »
Július vége, augusztus eleje, harminchét fok, szerkesztőségi ülés. Témavadászat szeptemberi vezércikk céljából. Rengeteg ötlet, egy se kiugró. Mind megírandó, ám egyik se fontosabb a másiknál.
Mert szólni kellene persze az új kormányról, mely az antiszemiták szerint aztán … Tovább »
Kezdhetnénk P. Howard szellemében úgy, hogy keressük az „igazi” Trebitschet. Kezdhetnénk Philip Roth szellemében egy vallomással: a vitaösszefoglaló nem lesz igazi szemle; a vita objektíven visszaadhatatlan, mert a vitatkozók maguk is beleesnek Philip Roth, vagy Zuckerman, vagy Kepesh, … Tovább »
Philip Rothtal beszélget Alain Finkielkraut
– Több regényét is egyes szám első személyben írta. És hőseinek sok a közös vonása Önnel. Portnoy Newarkban nőtt fel, akárcsak Ön; David Kepesh, a The Professor of Desire (A vágy professzora) hőse egyetemi tanár, és ugyanazokról az irodalmi … Tovább »