A tanévben a Bálint Zsidó Közösségi Ház ad otthont a Lauder-Javne, az Anna Frank és a Mszoret Avot iskolák 28 gimnazistájának. Miért laknak ott? Honnan jöttek? Hová tartanak?

A kérdésekre adott nyolc válasz nem csak egyéni sorsokkal ismerteti meg az olvasót. Valamelyest kirajzolódik … Tovább »

(Dina Wardi: Emlékmécsesek. A holocaust gyermekei. Bp., Ex Libris Kiadó, 1995. 255 old., 480 Ft)

A délszláv válság veszteségeinek fel­számolására életre hívott számos bizott­ság egyikének feladata a háborút át- és túlélt, lelki sérült gyerekek sebeinek gyógyítása, terápiája … Tovább »

„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”

(Bacher Vilmos, 1911)

A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

A Fukujama egyik külvárosában található és egy múzeumot is magában foglaló Holocaust Oktatási Központot egy református felekezet, a Jézus Szent Egyháza követői hozták létre. Az elpusztult másfél millió zsidó gyermeknek állítottak örök emléket.

A múzeummal kapcsolatos személyes … Tovább »

New York

1995. októberi számunkban hosszabb interjú jelent meg dr. Israel Selával, a Joint magyarországi igazgatójával, a szervezet itteni működéséről és a jövő kilátásairól. Ugyanabban lapunkban közöltük azt is, hogy a beszélgetés kiegészí­téséül szerettünk volna hasonló … Tovább »

Napló

Hannah Arendt riportkönyve1 a jeruzsálemi Eichmann-perről igen nagy vihart kavart. Mindenekelőtt zsidó körökben. Arendt nem szereti a zsidókat, részben legalábbis felelőssé teszi őket a sorsukért – mondották sokan. Tipikus zsidó ön­gyűlölet. Hogy az Arendttel szembeni … Tovább »

(Marek Halter: Ábrahám emlékezete. Fordította Bognár Róbert, Sík Kiadó, 1995, 611 oldal, 1390 forint)

Nyolcvan nemzedék életidején ível át e könyv, a második Jeruzsálemi Szentély lerombolásától a var­sói gettófelkelésig. Ábrahám, a pusztuló városból menekülő írnok … Tovább »

A református egyház hivatalo­san nem vett részt az egy­házpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet aré­nájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország törté­nete” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »

Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám ál­tala arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demok­ráciának komoly erői voltak, voltak és vannak ne­mes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szem­ben. A progresszív gondolkodás … Tovább »

A repülő rabbi már a múlté.

A volt Jugoszláviában a II. világháború után mindössze 67 ezer zsidó maradt a háború előtti 72-73 ezerrel szemben. A maradék zsidóság vallási teendőit a belgrádi székhelyű főrabbi látta el, és ha például szükség volt rá Dubrovnikban vagy … Tovább »

Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről

Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a len­gyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?

A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…

Ez … Tovább »

Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról

Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangom­ban tettem fel az agg mester­nek az első kérdésemet, ne­vezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »

Amikor a csernovci forga­tást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »

A magyar-zsidókat már csak egy nagyarányú orosz-zsidó bete­lepülés mentheti meg, fogal­maztam ironikus szlogenné néhány éve egy barátom abszurdnak tű­nő felvetését a közeljövő közép-európai zsidó migrációjáról, de inkább csak nyál­csorgatva hüledeztem, mint reális jövő­képnek … Tovább »

Napló

Egy sűrű hét Budapesten

Londonból újabban kora regge­li repülőjárat indul Budapest­re. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hat­kor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fu­vart), … Tovább »

Az általam nagyra becsült Szom­bat című havilap főszerkesztőjének tollából származó címbeli idézet alatt mély gondolatokat tartalmazó cikk je­lent meg az 1995. novemberi szám­ban. A kissé hosszú nyúlt esszé a ma­gyarországi zsidó élettel foglalkozik, mindezt kiváló rendszerező, … Tovább »

Előrebocsátom, hogy cikkem nem a Yahalom Zsidó Szabadegyetem kérdé­seire kíván választ adni (erre nem is kért fel senki). Szántó T. Gábor Poszt­modern zsidóság című írása (Szombat, 1995. november) azonban égetően ak­tuálissá tette számomra néhány, régóta bennem motoszkáló … Tovább »

1995. november 10. és 14. között Budapesten tartotta konferenciáját a B’nai B’rith nemzetközi zsidó szervezet X. szekciója, ami a kontinentális európai országokat foglalja magában.

A helyszín a Közép-Kelet-Euró­pa iránti megnövekedett ér­deklődést is tükrözte. Az egyik fő … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1895

A zsidók a büntető statisztikában

A németek az antiszemitizmust is nem­zeti jellemvonásuknak megfelelően tudo­mányosan és alaposan űzik… Éne pedig legmegfelelőbb a büntető statisztika. Egy kis ügyességgel itt az adatokat úgy lehet csoportosítani, … Tovább »