Összesen 6,921 találat (6221 - 6240) : Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet március 22-i számában olvastam, hogy a Magyarországért Alapítvány a Magyar Örökség kitüntető címet adományozta többek között Balczó Andrásnak és a Püski házaspárnak is. Annyiféle alapítvány és kuratórium (f)osztogatott már a demokrácia első éveiben, … Tovább »
A múlt hónapban zsidó tárgyú, illetve zsidó szerző által írt szépirodalmi könyvekből válogattunk. Ezúttal az elmúlt időszakban megjelent ismeretterjesztő és a judaisztikai történeti munkákból válogatunk.
Három gyönyörű kiállítású, nagyméretű, keménytáblás s … Tovább »
(Jacob Katz: Kifelé a gettóból. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 1995, 237 oldal, ára 420 Ft)
A jelentéktelen külső mögött ezúttal igen jelentékeny mű rejtőzik. Jacob Katz, pozsonyi rabbik leszármazottja, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a zsidó … Tovább »
A 20. század egészén át emberek millióit rekesztették ki szülőföldjükről, politikai, intellektuális, szociális vagy gazdasági okból kivándorlásra kényszerítették. A művész számára a hazája kultúrájából való kizárás nemcsak gyötrelmes folyamat, amely elrabolja … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Egyenlőség, 1896. április 10.
Védekezzünk!
Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben látunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk épségét, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
A hitélettől többségében távol került magyarországi zsidók számára nem újdonság a szekuláris alapon történő szervezkedés, a sokáig vallásos közösségeken épülő Amerikában azonban ez szokatlan jelenség. A vallási hagyományok ott annyira meghatározóak, hogy még az … Tovább »
SANTA MONICA Kalifornia legnagyobb rádióállomása és a National Yiddish Book Center közösen indított zsidó írók és költők műveiből tizenhárom adásból álló sorozatot. A szerzők között van Sólem Áléchem, Iszaak Babel, Grace Paley, Philip Roth. A verseket, novellákat, regényrészieteket … Tovább »
Ki ne hallott volna a három Polgár lányról? Édesapjuk, Polgár László Zsuzsát, aki április 19-én huszonhetedik életévét tölti be, az öt és fél évvel fiatalabb Zsófiát és a húszéves Juditot egyaránt pici korukban tanította meg sakkozni, és mindháromból zsenit nevelt.
Zsuzsa … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről
Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvözölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető elnöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »
Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban
„Amikor világos lett, elkezdtük fürkészni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pontok gyanánt. Vegyes érzelmekkel közeledtünk atyáink földjéhez.” – A fényképen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »
Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől … Tovább »
avagy miért nem megy, ami jár?
Mire e sorok megjelennek, talán végre megvan a döntés arról, végül is ki alapít (köz)alapítványt a zsidó közösségi vagyon működtetésére; talán végre eldől, kikből és kinek a vezetése alatt működik valamilyen kuratórium. Épp ideje volt … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Nem egy, nem kettő, nem három…
Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt otthon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »
Egyenlőség, 1896. március 6.
Nem kérünk az új hazából
Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára
Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megjelent s különösen zsidó … Tovább »
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros … Tovább »
Beszélgetés Tatár György filozófussal
Tatár György ösztöndíjasként egy évet töltött Izraelben, ahol alkalma nyílt megismerkedni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. Benyomásairól kérdeztük az alábbiakban.
Mennyire szétszakított társadalom az izraeli? Mennyire tűnnek … Tovább »
Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról
Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »