Összesen 6,921 találat (6161 - 6180) : Magyar Nemzet.
A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
AZ ELSŐ MAGÁNFŐISKOLA Tel-Avivban megkezdődtek az előadások a Tisom nevet viselő nemzetközi menedzserképző főiskolán. A két vagy négy szemeszterből álló kurzusokat ajánló oktatási intézmény egyik különlegessége, hogy nem állami vagy vallási vezetés alatt áll, hanem … Tovább »
(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994)
A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvének alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.”
Kitaj … Tovább »
Ben Turán: Idefigyelj, folyadék! (Múlt és Jövő Kiadó, 1996)
„Miért íratott velem az Admiralitás egy megvalósíthatatlansági tanulmányt?”
(Rosenfeld matróz)
Sajátos nemzeti sorsanalízist nyújt Ben Turán drámája. A főszereplő egy Magyar Királyi Európalattjáró, vagyis … Tovább »
80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum
1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, magánszemélyektől és felekezeti intézményektől … Tovább »
Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.
„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te … Tovább »
Identitásváltás Észtországban
Észtország háromezer főnyi szervezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes években költözött a legészakibb balti köztársaságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom … Tovább »
Adolf Hitler egyik legnagyobb szenvedélye a műkincsek gyűjtése volt. A hajdani festő rögeszmésen törekedett arra, hogy műtárgyakat szerezzen saját maga és a Harmadik Birodalom számára. Személyesen irányította a németek nagyméretű műkincsrablási hadműveletét. A töméntelen … Tovább »
1.
Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt írja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsapása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan németek vagy franciák, mint az igazi németek és franciák, addig az értelmiségi zsidók … Tovább »
1
Sok évvel ezelőtt történt – nyolc vagy kilencéves lehettem ekkortájt, és a világ még ígéretekkel telinek tűnt -, hogy egyik tanárom, akit meglehetősen zavarba ejtett vezetéknevem, mely a szerb nevekkel ellentétben nem „ic”-re végződött, megkérdezte, ki is vagyok én. Felálltam, … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »
Történelmet írni
Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. … Tovább »
Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása
Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosított Zsidó Gimnázium épületének kárpótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »
Március óta jelennek meg Világ rovatunkban beszámolók a svájci bankok különös betétjeiről. Kezdetben azokról az elárvult kontókról írtunk, amelyeknek gazdái a holocaustban elpusztultak, örököseik nincsenek, vagy nem tudják tulajdonjogukat bizonyítani, majd közzétettük vezető … Tovább »
Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptemberi számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megjelent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájában (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »
Fektessen belénk
Ezen is túl vagyunk. A kormány márciusi határozata nyomán most a parlament elé került, és nagy többséggel el is fogadtatott a zsidó közösségi kárpótlás közalapítványának létrehozása, mégpedig igen nagy többséggel; ez azonban csak annak a jele, hogy … Tovább »
Szomorúnak tartom, hogy a lap leközölte Novák Attila rosszindulatú, zavaros és ripők hangvételű levelét.
Novák Attila nehezményezi, hogy Kartal Zsuzsa különös érzékenységet tanúsít a cigánykérdéssel kapcsolatban és figyelmezteti a zsidó származású embereket: ne üljenek … Tovább »
(Kende Tamás: Vérvád. Osiris Kiadó, 1995, 183 oldal, 620 forint. Zsidók Oroszországban 1900-1929, Magyar Russzisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 199 oldal, 295 forint)
Azt, hogy 1939 és 1945 között mi történt a kelet-európai zsidókkal, többé-kevésbé tudjuk. … Tovább »
Felelősség, kiválasztottság, teremtettség
A közelmúltban – kilencvenesztendős korában – elhunyt Emmanuel Lévinas az utóbbi évtizedek egyik legeredetibb és legjelentősebb gondolkodója.
Lévinas fő műve a felelősség könyvének is nevezhető. Az első oldalon – franciául és … Tovább »