Összesen 6,921 találat (5561 - 5580) : Magyar Nemzet.
Az érvényes 1956
Tíz évvel ezelőtt e hasábokon, részint az egykori események közismert szereplőinek sorsán keresztül, részint családtörténeti epizódokat felvillantva próbáltam érzékeltetni, milyen sokrétű jelentése lehet a magyar zsidók számára az 1956-os forradalomnak … Tovább »
Újlipótváros: ahol még a fideszes is zsidó
Interjú három, zsidóságát vállaló önkormányzati képviselőjelölttel
MERKER DÁVID
23 éves, egyetemi hallgató, az SZDSZ ifjúsági szervezete, az Új Generáció alelnöke (SZDSZ, 5. választókerület)
Bevállalja?
„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról
Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?
Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »
STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról
Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok között nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosságnak teret adó demokráciában gyakrabban … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban
Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatértem a deportálásból. Hozzáteszem, az életben maradásra akkor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »
Novák Attila
„Kettős megszállás” Hódmezővásárhelyen
A magyar vidékhez kevés köt engem, pedig – mint a legtöbb budapestinek – nekem is vannak vidéki gyökereim. Ezek Hódmezővásárhelyhez kapcsolnak, hiszen apám családja odavalósi. S ebből a kissé álmos, dél-magyarországi … Tovább »
2006. október / Szegő Péter Az alábbi fényképek 2006. október 19-én készültek a Kossuth téri, a miniszterelnök távozását követelő tüntetésen, mely tüntetést a Magyar Nemzeti Bizottság, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány és Nemzeti Kerekasztal jegyzi. A szervezők között ott van … Tovább »
Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg.
A tizenhat éve III. kerületi polgármester Tarlós István, Demszky Gábor legesélyesebb kihívója, jogilag függetlenként, ám többek között a Fidesz és a Jobbik támogatásával, egyben a Fidesz-KDNP fővárosi listavezetőjeként pályázza meg Magyarország legmagasabb, közvetlen választással elérhető posztját. Tarlós a rendre helyezi a hangsúlyt.
SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész
1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hatszáz főt.
KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL
Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »
Működésképtelen kuratórium?
24 millió forintról nem dönt a Mazsök
A Mazsök kuratóriuma utoljára 2006 márciusában volt képes megfelelő létszámban összejönni. Akkor nem tudtak az összes, 2005-ben beadott pályázatról dönteni, s így jelenleg 167 pályázat, valamint a támogatásukra … Tovább »
Nemzetiségiek vagy „titokzsidók”?
A zsidó nemzetiségi kezdeményezés (újabb) kudarcáról
A határidő lejárt. 2006. július 3-ig a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért nevű szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie a legalább ezer aláírást ahhoz, hogy a magyar … Tovább »
ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A ZSIDÓ NEMZETISÉGI STÁTUSZÉRT
Életet a papíron kívül
Nem gyűlt össze ezer aláírás a zsidó nemzetiségi kezdeményezés ívein. A szervezők (és még sokan mások) alighanem magától értetődőnek vélték, hogy ha egy olyan marhaságra, mint a hun nemzetiség, … Tovább »
„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila
Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi évtizedben egyre inkább része a magyar szellemi életnek, ám nem az akadémikus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »
Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? Vagy attól, ha minden napomat végig imádkozom egy zsinagógában?
Július 27-re a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP) ifjúsági szervezete, a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség (BF-KISZ), valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete (MAKE) „Állítsák meg azonnal a libanoni valamint palesztin nép és fiatalság elleni izraeli agressziót!” címmel szervezett szolidaritási tüntetést a budapesti libanoni nagykövetség előtt. A mintegy kétszáz fős tüntetésen felszólalt többek közt Husszein Muszavi, Libanon, illetve Khaled Ghazal, a Palesztin Hatóság budapesti nagykövete, valamint Székely Péter, a BF-KISZ elnöke, az MKMP főpolgármester-jelöltje. A konferanszié külön köszöntötte a helyszínen megjelent Thürmer Gyula MKMP-elnököt és Abolfazl Rahnama Hazaveit, Irán budapesti nagykövetét.
A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
Az alább közölt képek a Dániában megjelent Mohamed-karikatúrák megjelenésének ürügyén szervezett tüntetések egyikén készültek, Londonban. A tüntetéseknek végük, a probléma továbbra is fennáll. A képeket látva pesszimizmusunk erősödik: Európa beleesett a 22-es csapdájába, ahonnét nem tud kimászni.
Harmincöt fokban érkezünk lányommal, forróság az alkotóházi szobában, csak az alagsorban lehet kibírni. Éjszaka vihar, tizenöt fokot esik a hőmérséklet, másnaptól ömlik az eső. Még szerencse, hogy az első nap úsztunk a tóban, ezt később nem tehetnénk. A heti strand-belépőt, amit takarékossági okokból előre megváltottunk, mementóként őrizzük.
Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.