Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) vezetője a Maariv című izraeli napilap csütörtöki számában megjelent interjúban arra kérte a franciaországi zsidókat, hogy szavazzanak rá a francia elnökválasztások vasárnapi első fordulójában.

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

Újabb szocialista javaslat a gyűlöletbeszéd ellen. A gyűlöletbeszéd büntethetőségének bevezetésére tesz újabb kísérletet az MSZP. Ezúttal nem a közösség elleni izgatásból, hanem a rágalmazásból és becsületsértésből indulnak ki, az előterjesztők szerint ez az alkotmánybírósági próbán is átmegy. Az SZDSZ furcsállja az előterjesztést, szerintük kampányfogás, és különben sem egyeztettek velük.

A Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus, közíró Heller Ágnes képviseli Magyarországot az Első Nemzetközi Zsidó Írókonferencián Izraelben. Az író a zsidó értelmiséggel találkozik majd.

Suchman Tamás visszautasítja a házbizottság döntését.Elhangozhat-e imádság az Országgyűlés plenáris ülésén? A házbizottság egyhangú döntése szerint nem, Suchman Tamás szerint viszont igen. A frakcióvezetőkből és a Ház vezetéséből álló testület csak ahhoz járult hozzá, hogy napirend előtt a képviselő megemlékezhessen a holokauszt áldozatairól, a gyászima azonban nem hangozhat el.

Pápa (németh) – Amikor nemrégiben megalakult a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, már sejteni lehetett, hogy nem mennek majd el szó nélkül a zsinagóga mellett.

A holokauszt magyarországi történetéről nyílt szerdán vagonkiállítás a szegedi vasúti pályaudvaron – közölte a tárlat tervezője. Novák Ilona elmondta: a Szegeden április 22-éig megtekinthető tárlaton a Magyar Nemzeti Múzeum archívumából 25 korabeli fotó, valamint a Közlekedési Múzeum és a Hadtörténeti Intézet anyaga látható.

Nicolas Sarkozy, a francia Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnökjelöltje, volt belügyminiszter provokációnak nevezte kedden a France-2 televíziónak adott nyilatkozatában, hogy szélsőjobboldali elnökjelölt-vetélytársa, Jean-Marie Le Pen célzást tett külföldi származására.

Gunter Demnig kölni művész Stolpersteine (szó szerint: „botlatókövek“) című akciójával holokausztáldozatokra emlékezik. Az elhurcoltak lakóházainak bejárata elé macskakőhöz hasonlító objekteket helyez el. Demnig Németországban 1997 óta több mint tizenegyezer Stolperstein-t illesztett a járdába.

Forrás: Hírszerző 2008. április 1. / Hont András Végül is mindegy, hogy elvetemültségből vagy hülyeségből firkálsz ocsmányságokat, a hatás ugyanaz lesz. Nincs még egy ember az országban, aki annyit idézett volna Julien Benda: Az írástudók árulása című művéből, mint te. … Tovább »

Forrás: andrassew.blogspot.com 2008. március 31. / Andrassew Iván Talán észrevetted, hogy nem írtam alá az ellened való tiltakozást. Azért nem, mert elhatároztam, hogy az antiszemitizmus elleni közháborgásban ezentúl csak akkor veszek részt, ha találok ötszáz olyan embert, aki nem … Tovább »

Több száz gárdista tett esküt szombat délután a fővárosi Hősök terén; a Magyar Gárda parancsnoka és a Jobbik elnöke azt mondta: megduplázták létszámukat, tagjaik most már több mint ezren vannak. Forrás: Ma 2008. március 29. A rendezvény idejére a rendőrség kordonokkal teljesen … Tovább »

Forrás: 168 óra 2008. március 29. / Juhász Éva, Kojer Attila, Túri Zsuzsa A Bayer Zsolt cikkével kapcsolatos botrány újabb fejezete: Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa „Nyílt válasz” címen tett közzé írást lapjában. Ebben Ungváry Rudolf Népszabadságban megjelent cikkét, … Tovább »

Ötvenöt éve, 1952. április 2-án halt meg New Yorkban Molnár Ferenc, a legsikeresebb magyar drámaíró. Kivételes dramaturgiai érzékkel megírt darabjait a gördülékeny, csattanóra kihegyezett cselekmény, jól időzített, de nem túl éles konfliktusok jellemzik.

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Magyarországon a felnőttek körülbelül 10 százaléka szélsőséges antiszemita, a népesség további 25 százaléka táplál különféle zsidóellenes előítéleteket. Mindez egy 1993 és 2003 között, a témában utoljára akkor végzett vizsgálatból derül ki. Az elmúlt hónapok történéseinek, vitáinak fényében kérdés, hogy rosszab­bodott-e azóta a helyzet, s ha igen, van-e, és mi a szerepe ebben az oktatásnak. Ez is szóba kerül azon a hétvégi konferencián, amelyet a holokausztoktatásról tartanak történelemtanárok részvételével.

A brit legfelsőbb bíróságon küzd a héten a BBC, hogy mégse kelljen nyilvánosságra hoznia a közel-keleti tudósításairól szóló belső jelentését, amely a vád gyanúja szerint választ adhatna egy többször felvetett kérdésre: Izrael ellenes-e a BBC? A bíróság korábban már közérdekű adatnak minősítette a jelentést, de a BBC most furca helyzetbe került. Közel 200 ezer fontot (73 millió forint) költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a jelentést eltitkolhassa előlük.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának vezetése nem tudott David Irving brit publicista, történész magyarországi látogatásáról, s ezért a zsinat vezetése vizsgálatot kért ifjabb Hegedűs Lóránt egyházi felettes hatóságaitól az ügy tisztázása érdekében.

Budapest, 2007. március 19. (MTI) – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája című könyv először összegzi a vészkorszak eseményeinek földrajzi hátterét, a gettósítások, a deportálások helyszíneit – mondta a Holokauszt Emlékközpont munkatársa az MTI-nek.