A munkaszolgálatról és a halálmenetekről szól a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont novemberi tematikus tárlatvezetése – közölte Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.
 

A zsidóság – véleményem szerinti – egészséges identitásához az a felismerés vezethet el, ha ráébredünk, hogy a gyűlölet és az esetleges szenvedés tapasztalata nem lehet identitásunk formáló alaptétele. Ezzel szemben újból meg kell ismernünk, fel kell építenünk, a „zsidó” pozitív fogalmát, amely lehetőséget teremthet a pozitív zsidó tudat kiépítésére.
 

Rendbontás nélkül ért véget a Horthy Miklós budapesti bevonulásának 90. évfordulójára rendezett Jobbik-felvonulás a XI. kerületben. A rendőrség nem engedte, hogy a betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselők csatlakozzanak a megemlékezéshez, nyolc egyenruhát viselő embert előállított a rendőrség.
 

A munkaszolgálatról és a halálmenetekről szól a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont novemberi tematikus tárlatvezetése.

Bár Dömsödön a polgármester szerint elszabadult a pokol, és a helyiek szerint jellemzően cigány betörők megfékezésére a Magyar Gárda segítségét is kérte, a Jobbik lakossági fórumát a klasszikus antiszemitizmus uralta. Ezért a legtöbbet ifj. Hegedűs Loránt tette, aki Solymosi Eszter meggyilkolásától a haza felvásárlásán át a magyarság tudatos kiirtásáig mindennel megvádolta a zsidóságot. A lakossági fórumon bemutatkozott a Jobbik képviselőjelöltje is.
 

Az ultrák szent háborúja címmel közölte kedden a Die Welt című német lap Paul Lendvai neves ausztriai publicista Kertész Imréről szóló írását.
 

Az emberi méltóság, az alkotmányos közbeszéd védelme érdekében nyilatkozatot tett közzé tegnap Lomnici Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a Népszavának elmondta, miután nem született törvény a gyűlöletbeszéd ellen, a demokratikus erőknek össze kell fogni a kirekesztés, a megbélyegzés ellen. A nyilatkozatot már aláírták a történelmi egyházak, a Fidesz nevében Balog Zoltán, az ember jogi bizottság elnöke, akivel közös sajtótájékoztatón beszélt a kezdeményezésről a volt főbíró. Lendvai Ildikó közleményben tudatta, hogy az MSZP is elkötelezi magát az egyenlő méltóság védelme mellett.
 

A cím Máthé Áron írásából való. Érdemes átolvasni szerinte, mit ír Kertészről, a bolsevizmusról és az ÉS üvöltő derviseiről Schmidt Mária egy régi Magyar Nemzetben. Részben igaza van. Valóban érdemes átolvasni egy vita anyagait, mielőtt írunk róla. A módszertan tudorai azt mondják, az ilyesmi szerencsét hoz a vélemény-újságírónak. Máthé posztjában felteszi a kérdést, emlékszünk-e az ÉS üvöltő derviseire, akik habzó szájjal őrjöngtek egy Rádai Eszternek adott interjú után, amiben Kertész azt nyilatkozta – ez volt a cím is -, hogy a Sorstalanságot a Kádár-rendszerről írta. Ő mindenesetre nem vagy igen rosszul emlékszik.

A Kertész Imre körüli viták kapcsán Paul Lendvai a magyarországi szélsőjobboldal előretörését mutatja be a Die Weltben.

A 20. században az aktuális másik szerepébe, az általános és elvont felebarát helyébe a zsidó lépett. Az üldöztetés idején bebizonyosodott, hogy az asszimiláció útja kudarccal végződött. A magyar zsidóság hagyománya megtört, felhalmozott szellemi értékei pusztulásnak indultak. Nem tudom, de újraépítésük csak a többségi társadalom bátorító, elfogadó figyelme mellett lehetséges.
 

Több fesztiváldíjas alkotás is szerepel a pénteken kezdődő budapesti izraeli filmhét programjában; az Odeon-Lloyd moziban látható filmek között lesz dráma, vígjáték, valamint akció- és romantikus film is.
 

Tiltakozások hatására visszavonták Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti vezető képviselőjének meghívását egy londoni konferenciára, amelyet a palesztinok jogainak támogatására rendeznek, írta a The Observer.
 

Sem hitem, sem reményem nem volt a koncentrációs táborban. Kényszerűségből alkalmazkodtam a halálgyár gépezetéhez, bár erről nehéz beszélni, elvégre az alkalmazkodás kollaborálást is jelent – mondta abban az interjúban Kertész Imre, amelyet 80. születésnapja alkalmából közölt szombaton a bécsi Der Standard.
 

Az elhíresült Kertész Imre-interjú kapcsán a Litera körkérdést intézett írókhoz, irodalmárokhoz, történészekhez. Ez alkalommal Bán Zoltán András, Szántó T. Gábor és Tamás Gáspár Miklós reagálását olvashatják. A beérkező válaszokat folyamatosan közöljük.
 

Ha pusztán formális szempontból tekintjük, a választások előtt mind a két nagy politikai tábor mozgósítani akar, s ez a mozgósítás abból építi fel a maga “igazságát” (általában féligazságát), amit a másik oldal hibaként elkövetett. A féligazságok rendszerét olyan igazságmagvakra építik fel, amelyeket különféle ideológiai és retorikai szószokba, mártásokba forgatnak bele. Ennek segítségével jön létre az a csoportkohéziós erő, ami a Saját Oldal igazságát és egyedülvalóságát, valamint a Másik Oldal alávalóságát bizonyítja.

Mindhárom gyermekem meg van keresztelve, s első áldozók is voltak – szögezi le a képviselő, majd kijelenti: bízik benne, hogy Csurka István is.
 

„Vannak, akik tagadják, hogy egy-egy népközösség tagjaiban nagyjából ugyanaz a lélek él. Főleg zsidók szoktak elutasítani minden faj-elméletet, ösztönösen érezve, hogy ezekből fonják nyakukra az antiszemitizmus kötelét. Mások a tudományos exaktság nevében vonják kétségbe a faji elméletek valóban gyakran könnyelmű és pontatlan tételeit. Sem ezekkel, sem azokkal nem vitatkozom;

Minden, minden ideálunk / Másutt megunt ócskaság már, / Harcba szállunk
S már tudjuk, hogy kár a harcért. // Csak cammogva fonjuk éltünk / Mások elhányt guzsalyáról / S nem kár értünk, / Ha elvágják fonalunkat.

Kertész Imre nemrégiben nagy vihart kavart egy német lapnak adott interjújában, szélsőséges reakciókat, többek között a magyarellenesség vádját váltva ki az itthoni közvélemény egy részéből. Jogosak-e a Nobel-díjas írót ért vádak? Igaza volt-e Kertésznek?

Kertész Imre Nobel-díjas író szerint meghamisították, amit Magyarországhoz fűződő viszonyáról mondott a Die Welt című lapnak – jelentette ki az író a Duna Televízió Híradójának adott interjújában. A 80. születésnapját  éppen ma ünneplő Kertész Imre interjút adott az őt így köszöntő Die Welt napilapnak, amit szerinte sokan félremagyaráztak. Az írás szerint Kertész Imre megtagadta Magyarországot és gyökértelennek nevezte magát. Az író ezt Híradónknak határozottan cáfolta, ő csak építő kritikát fogalmazott meg.