A népszámlálás [1] lényegében elindult – bár az adatgyűjtés csak október
1-jén, szombaton fog –, az A/4-es, zöld színnel nyomott boríték
mostantól kezdve bármikor felbukkanhat a postaládánkban. Vagy
belenyomhatják a kezünkbe, mint korábban írtam [2], előbbi a szabvány,
utóbbi a praktikusabb, mármint a számlálóbiztosnak. Köztük nekem is, aki
a családokat felkereső negyvenezrek egyikeként fog adatokat gyűjteni a
következő hetekben.

Elmebeteg kezdeményezésnek nevezte a magyar nyelv védelmét célzó hétfői
parlamenti határozatot Kálmán László nyelvész. A STOPnak nyilatkozó
szakember szerint a világban sehol nincs helyük hasonló
kezdeményezéseknek. Politikusaink nyelve viszont stilisztikai
pallérozásra szorulna.

Birkaólként használt szentélyek, megszűnés határán pislákoló
felekezetek, gátlástalan ortodox nyomulás, eltulajdonított történelmi
személyek, identitásuktól megfosztott, összezavart népcsoportok, és a
homályban hagyott hideg napok. 

Az ENSZ szónoki emelvényén most Mahmud Abbasz tartja a beszédét. Azt
mondja, hogy nem volt más választásuk, mint az ENSZ-től kérni államot a
palesztin nép számára – és az ég nem szakad le ekkora hazugságtól. Nem, a
beszédet megtapsolják.

Az izraeliek és a palesztinok is több hónapig lobbiztak saját
álláspontjuk mellett, pénteken pedig hivatalosan is az ENSZ elé kerülhet
a palesztin államiság kérdése, ha Mahmúd Abbász elnök levélben
kérvényezi Palesztina tagságát a világszervezetben. A Biztonsági
Tanácsban az Egyesült Államok előre bejelentett vétója miatt biztos a
pofon, ugyanakkor a közgyűlés megfigyelő állam státust adhat.
Zavargásoktól tartva riadókészültségbe helyezik az izraeli rendőrséget.
 

A Magyar Nemzet pénteki száma szerint ismeretlen tettes ellen, közösség
elleni izgatás ügyében nyomoz a rendőrség az augusztusban a Magyar
Szigeten nyilvánosan elhangzott zsidózás miatt.

Kampányba kezdtek az október 1-jén kezdődő országos népszámlálás előtt
az egyházak és a nemzeti kisebbségek. A korábban soha nem látott
mozgósítástól nagyobb költségvetési támogatást remélnek.

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

A Mazsihisz kampánya – szakítva a szervezet korábbi politikájával – azt
célozza, hogy a népszámláláskor aki akarja és zsidó kötődésűnek érzi
magát, vallja magát zsidónak. A szervezet szerint semmi nem változott.
 

Rosszkor volt jó helyen a Nemzetközi Vegyépszer Zrt.: a társaság líbiai
vállalkozásának székhelyéül választott Al-Zawiyah városa a hónapok óta
tartó fegyveres harcok során jó párszor cserélt gazdát. Mindez meg is
látszik épületein, köztük a Vegyépszer International Libya Branch
(VILBO) székházán, amely oldalán hatalmas lyuk tátong. Környéke idővel a
romeltakarítóké, újjáépítőké lehet. Köztük talán a Vegyépszeré, amely
eredetileg is építeni érkezett a sivatagba.
 

A Der Standard című osztrák napilapban Paul Lendvai írt a végtörlesztés bevezetésére adott ausztriai reakciókról.
 

A Mazsihisz korábban keményen ellenezte azt a kezdeményezést, amely
szerette volna törvényben elismert nemzeti kisebbséggé nyilvánítani a
zsidóságot. Feldmájer Péter elnök ugyanakkor arra bátorítja az
érintetteket: ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is
vállalják zsidó identitásukat. 

Flashmobra gyűlt össze vagy félszáz ember a Deák téren, szeptember
18-án. Sapkások, kalaposok is voltak közöttük szép számmal, de akadtak
hajadonfőttek is. Váratlanul kosszarvat húztak elő táskáikból vagy
zsebeikből, és megfújták a tradicionális zsidó hangszert.

…legalább haló porában igazságos elégtételt kapjon gróf Esterházy János.
Esterházy jó keresztény, humanista ember volt, aki szembeszállt a náci
eszmékkel a Tiso rezsim alatt és emberek ezreit mentette meg.

Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt – így értékelte több
kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A
kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető
fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány
„diplomáciai cunamiként” csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe
akkreditált európai diplomata.

Termékrendelet – Brüsszel szinte biztosan visszadobná a jogszabályt
Nem sieti el a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), hogy uniós
jóváhagyásra bocsássa az élelmiszerek magyar eredetét szabályozó
kormányrendelet szövegét.

Levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor
miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami
kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált
személy” esetében.

Egy Kohn–Grün-viccel érzékeltette a hétvégi kötcsei találkozón Orbán
Viktor a devizahiteleseket érintő, fix árfolyamú végtörlesztésre
vonatkozó döntés lényegét – írja szerdai cikkében az Origo.
 

Az EBESZ főbiztosa próbálta kibékíteni a magyar és a szlovák kormányt,
miután a két ország kapcsolatai mélypontra jutottak a szlovák
nyelvtörvény miatt. A főbiztosnak nem tetszett a nagy vitát szító
nyelvtörvény, de a magyar ellentámadást is “ostobának és gonosznak”
nevezte – derül ki egy 2010-es amerikai nagykövetségi jelentésből. A
főbiztos úgy érezte, a szlovák kormány győzelmével ért véget a vita.