A karmester az Új Színház új igazgatójának hivatalba lépése alkalmából szerette volna felhívni a figyelmet a kinevezéssel kapcsolatos problémákra.

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

Liberális színház tűz alatt Magyarországon címmel nyílt levelet jelentetett meg a Guardian brit mértékadó lap tegnap este, melyben az angol színházi szakma jeles képviselői tiltakoznak Dörner György kinevezése ellen az Új Színház élére. 

Tábor Béla 1939-es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »

Szlovákiai zsidó szervezetek nyílt levelet intéztek az amerikai Anti Defamation League vezetőjéhez Abraham H. Foxmanhoz, amiért az ADL posztumusz kitüntetést adományozott Esterházy Jánosnak. A Szombat álláspontja szerint a feszültségeket egy közös, szlovák-magyar történészvita keretében kellene tisztázni. 

…Szememben alapvetően hibás Tábor Béla megközelítése, aki valamiféle „szellemi esszenciának” tekinti a zsidóságot, s a zsidóság (benne a magyar zsidóság) problémái megoldásaként a zsidóság „lényegéhez”, „küldetéséhez” való visszatérést javasolja.Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre 

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

Szikra Csaba főállású krav maga instruktor, de dolgozott szociális munkásként, interkulturális pedagógia és pszichológia mesterszakon tanul, Balkán utazó, de leginkább a gyerekek közt érzi jól magát.

A 42-es terv

A varsói gettó több mint két éve, 1940 októbere óta zárt terület. Rendeleti erőszakkal összezsúfolt mintegy fél millió lakosából már csak kb. hatvanezren élnek a járvány, az éhínség és a nyári nagy deportálások miatt. A megmaradtak kétharmada engedéllyel rendelkező … Tovább »

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. … Tovább »

Izraeli kutatók még iráni kollégáikkal is képesek együttműködni, ha tudományos kérdésekről van szó. A tudomány nyelve egyetemes, és a leginkább alkalmas az ellentétek áthidalására.
Egyebek közt erről beszélgettünk Daniel Hershkowitz, tudományos ügyekért felelős izraeli miniszterrel, … Tovább »

Hatvanhét éve szabadult fel a pesti gettó, a II. Világháború kétarcú
fővárosi torzszülöttje. A gettólét rengeteg halottat követelt, ám több
mint 70 000 ember menekült ott át – ha embertelen körülmények között is –
egy újabb életbe.

A Jobbik térnyerése aggasztja, a magyar kormánynak viszont hálás a
holokausztmegemlékezésért Joszi Peled izraeli miniszter, aki a
Wallenberg-emlékév alkalmából látogatott Budapestre.
 

2012. január 24 19:00 – 20:30

Helyszín: Izraeli Kulturális Egyesület. 1. emelet

 „Gettó” (1974)

50 perc, magyar nyelven, írta és rendezte: Oláh Gábor

Az 1944-es pesti gettó története.

Megrázó történetek arról, hogyan került a sárga csillag a zsidók mellére, hogyan … Tovább »

„Az, hogy a Wallenberg emlékévet, tudatos választásunk alapján a Magyar Nemzeti Múzeumban nyitjuk meg, hitvallás arról, hogy nemzetünk örökre szakított a XX. század sötét szellemével (…) Raoul Wallenbergre emlékezve amellett teszünk hitet, hogy ideálunk és értékeink az övével azonosak.

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Érdemes mérlegelni: az embermentők kivételes példái önmagukban
hozzásegítenek-e a vészkorszakkal való számvetéshez, a huszadik századi
politikai antiszemitizmus ma is tenyésző mételyének szisztematikus
bírálatához. A Nemzeti Múzeumban ma nyílik a Raoul Wallenberg emlékkiállítás.

A matematikusok csendes emberek, megszokták, hogy csak egymást értik, örültek annak,
hogy jött valaki a köreiken kívülről, aki bemutatta, hogy a matematika
fontos, a magyar matematika világszínvonalú. Olyan sok jót mondtak
rólam, hogy el se hittem. Teljesen szokatlan volt. (Czeziel Endre)