A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval

Konrád György esszé, L. Simon László és Mikecz Péter a Holokauszt-emlékévről, zsidó vezetők az adományozás kultúrájáról, Gyáni Gábor Trianonról és a Holokausztról, Hernádi Miklós 70, Itamar Rabinovitch az izraeli diplomácia kulisszatitkairól, Schüttler Tamás regényrészlete … Tovább »

Ariel Saronnak, személyes tragédiája folytán, nem egy, hanem két “erdélyi magyar” felesége volt.

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Heisler András is csak a hírekből értesült a német megszállásnak emléket állító Szabadság téri emlékmű tervéről. A Mazsihisz tiltakozik, a kormány nem érti, mi a baj.

A köztelevízió év elején egy háromórás dokumentumfilmet mutatott be a kommunista korszak bűneiről, és az elmaradt igazságtételről.
A film elkészültét a médiahatóság tízmillió forinttal támogatta.
Jogos kérdésfelvetések mellé zavaros, ostoba ámokfutást kaptunk.

Az … Tovább »

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

A tavaszra tervezett megnyitó ellenére meglehetősen kevés konkrétumot tudunk a Sorsok Házáról – nemcsak a kívülállók, de a projektben részt vevő testületek is. A közbeszerzéseken azonban osztoznak: itt nemcsak a Terror Háza és környezete, de a kormányzati tendereken egyre sikeresebb óbudai cég is nyer.

Német emigráció Kaliforniában

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

Így nyilatkozott Jirí Sedivy, a cseh hadsereg korábbi vezérkari főnöke.

Az Együtt-PM tiltakozik a német megszállás 70. évfordulójára Budapest belvárosába tervezett emlékmű felállítása ellen, és a terv felfüggesztését követeli, mert véleményük szerint nem a megszállásnak, hanem az ellenállásnak kell emlékművet állítani. A Mazsihisz a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdítását sürgeti. A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a Magyarország tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt 70. évfordulójára szervezett emlékévvel.

Egy magyar író a növekvő antiszemitizmusról – 1943-ban.

A Miniszterelnökség, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága javaslata alapján nyilvánosságra hozta a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 másfél milliárd forintos támogatásról szóló pályázati döntésjavaslatát. A pályázók a 2014-ben tartandó Holokauszt emlékévvel … Tovább »

A Magyar Kormány 2013. december 31-én határozatban utasította Budapest Belváros Lipótváros Önkormányzatát a Szabadság téren felállítandó, Magyarország német megszállására emlékező emlékmű felállítására.

Rejtő Jenő a legismertebb név azon a listán, amelyre azok a magyar szerzők kerültek, akiknek műveire január 1-jével lejárt a szerzői jog, vagyis közkinccsé váltak.

Kis Yudit, Apám halálának nyara című regénye a tekintélyes Jewish Quarterly-Wingate Prize várományosa. A brit folyóirat által alapított díjjal azokat a könyveket jutalmazzák, amelyek a zsidóság témájához kapcsolódóan mondanak újat és relevánsat az olvasóknak. Hogy a díjra esélyes … Tovább »

Interjú L. Simon Lászlóval  és Mikecz Péterrel