Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) jelentése szerint radaros feltérképezéssel sikerült megtalálni a kelet-európai zsidóság egykori központjának maradványait egy iskolaépület alatt Vilniusban.

Angolul és franciául migrants, németül migranten, magyarul – újabban – migránsok. Héberül misztanenim (beszivárgók). Minden nyelven többes számban, mert többen vannak, sőt, sokan. Nagyon sokan. És egyre többen lesznek.

Európa minden újságja, rádiója, televíziója foglalkozik … Tovább »

Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija

Magyar Nemzet 2015. július 25-i és a Napi Gazdaság 2015. augusztus 2-i számában Ujváry Gábor azzal vádolja Hóman politikusi szerepének – szerinte – „túlbuzgó” kritikusait, köztük engem is, hogy „a tényekkel keveset törődve közlik megfellebbezhetetlen véleményüket”, amelyeknek „semmi közük a könnyen ellenőrizhető valósághoz”. Jelen írásban éppen ezért a fontosabb dokumentumok forrását is megjelölöm, sőt néhány fényképet is közlök a „könnyen ellenőrizhető” valóságról.

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Szaúd-Arábia egy olyan szövetségi rendszerben, melyben számíthat az izraeli hadsereg ütőképességére, illetve Egyiptom politikai támogatására, biztonságban érezheti magát.

Presser Gáborral interjút készíteni könnyű, mert rengeteg mesélnivalója van, és nehéz, mert az annyira rengeteg, hogy valójában interjúkötetet kellene készíteni vele. Lassan ötven éve van a pályán. Régi gyerek vagyok – jegyzi meg lakonikusan, amikor találkozunk a Vígszínházban.

„Ha nincs helye egy zsidó államnak a Közel-Keleten, akkor senki másnak sincs, aki valamiben is különbözik az araboktól.”

Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. 

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

A Brit Tanárok Nemzeti Egyesülete bejelentette, hogy visszavonja az arab-izraeli konfliktussal kapcsolatos, sokat vitatott, oktatást támogató csomagját, amely egyoldalú és felszíthatja az antiszemitizmust.

Már a kezdetek óta szeretik Adolf Hitler rendszerével összevetni a hasonlóan kegyetlen, ám kevésbé szisztematikus ISIS-t. Az érvek többsége afelé mutat, hogy a nácik óta nem fenyegette a világot ilyen embertelen ellenség.

Hétfő óta látogatható a budai Várban a nyolc évvel ezelőtt feltárt XIII. századi zsidó rituális fürdő, amelynek létezése igazolja azt a sokáig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett. A tíz méter mélyen lévő mikvében a felújítást követően a víz újra visszavette magának az uralmat. Részt vettünk az első bejáráson.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

Az 1936-os berlini olimpia magyar zsidó sportolóiról nyílt kiállítás szombaton a német fővárosban működő magyar nagykövetségen a Berlinben zajló 14. Európai Maccabi Játékok (EMG) alkalmából.

Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka

A roma holokauszt áldozataira emlékező tablókiállítás nyílt pénteken Budapesten, amelyet szeptember 30-ig lehet megtekinteni a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben.

Mégis, kinek a médiuma?

De a túlnyomó többség szerint csak Németországban volt Holokauszt, Romániában nem.

Romániában a 15 év feletti lakosság kétharmada hallott a holokausztról, többségük pedig a “zsidók németek általi kiirtását” érti alatta – derült ki az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató … Tovább »