Összesen 7,037 találat (1081 - 1100) : Magyar Idők.
A Joint Distribution Committee (JDC) ismét 45.000 USD keretet biztosít arra, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) támogathassa a járványhelyzetben anyagi gondokkal küszködő hittestvéreit és a zsidó intézmények munkatársait.
Az első és a második körben … Tovább »
Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak Terézvárosban.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert főrabbi leplezte le a Hévey Gyula embermentő terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti … Tovább »
Kormányközeli sajtóforrás szerint Orbán Viktor már személyesen bírálja Heisler Andrást.
A kormányközeli Mandiner szerda reggel ezzel a címmel közölt tudósítást:
„A miniszterelnök Heisler Andrást tartja felelősnek a judapestező Bíró ügyében”.
„Kormányfőhöz … Tovább »
Manapság már a negyedik, sőt az ötödik generáció nő fel a magyar zsidók között, amelyek felmenői Raoul Wallenbergnek köszönhetik életüket. Ingrid Carlberg svéd író és újságíró könyve a halhatatlan hős életének történetét dolgozza fel. Megtudjuk belőle, hogyan nevelkedett … Tovább »
Rabbinikus útmutató vallásos LMBTQ zsidóknak.
Benny Lau, Yisrael Meir Lau korábbi főrabbi unokaöccse és David Lau jelenlegi főrabbi unokatestvére, aki 18 éven keresztül volt a jeruzsálemi Ramban zsinagóga rabbija, most útmutatót írt a vallás és az LMBTQ+ közösség viszonyáról.
1944 május-június, Dunaszerdahely, vihar előtti csend. Stein Albert magas rangú katonatiszt, első világháborús hős, akit a Horthy rendszer ugyan mentesített a sárga csillag viselése alól, a zsidótörvények miatt mégis nyugállományba kényszerült. Földbirtokosként él, erős a magyarságtudata, … Tovább »
Részlet a gyerekkori és fiatalkori naplóból, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek a családját is érintették.
A későbbi írónő – akit ekkor még Kucses Évának hívtak – remek stílusban, a rá később is jellemző iróniával mesél osztálytársairól, barátairól, saját magáról, és persze tágabb otthonáról, Szegedről. A vidám gyermeki hang folyamatosan komolyodik, és a késői – 1943-as és 1944-es – bejegyzések már egy olyan fiatal nőt mutatnak, aki érettségével, intelligenciájával, műveltségével kitűnik kortársai közül, és ezért a nála idősebbek barátságát keresi. A kötet gazdag képanyaga a hagyatékban maradt fotókból, valamint korabeli dokumentumok alapján készült.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott a Kertész Imre Intézet megnyitóján, s ebből kiderült, hogy a néhai író teljesen mértékben egyetértene a kormány jelenlegi politikai-ideológiai álláspontjával.
Az Intézet a Schmidt Mária főigazgató által felügyelt Közép- és … Tovább »
A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak.
A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapta az életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely … Tovább »
Kertész Imre hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni és nem is volt kérdés, hogy a hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani, mert ez az ő városa – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Kertész Imre Intézet megnyitásán.
Ungvári Tamásnak volt hová visszanyúlnia, amikor élete utolsó évtizedeiben figyelme a „zsidókérdés” történelmi és kulturális gyökerei felé fordult.
Világszemléletében, veszélytudatában és cselekvéshorizontján bizonyára meghatározó szerepet játszottak ifjúkora üldöztetés-tapasztalatai. … Tovább »
Eredetileg arra készültem, hogy rabbikat megszólítva, de a vidéki hitközségekről sem elfeledkezve, körkérdés-csokrot teszek fel a vegyes házasságokkal kapcsolatban. Miért? Mert nem beszélünk róla, mert kerüljük a témát, holott a valóság az, hogy Magyarországon a zsidók által … Tovább »
Hogy kerül Puskás Öcsi gólja (a londoni 6:3) egy magyar történelemről szóló rövidfilmbe? Nyilván úgy, hogy a film készítői keresgéltek és ezt az egyetlen magyar győzelmet találták a 20. században.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere gyorsuló ütemben halad valamiféle … Tovább »
100 éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvényt, a numerus clausust, amely – a zsidókat néven nem nevezve –társadalmi visszaszorításukat célozta.
“Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei … Tovább »
Szilfidek és sziluettek – A nagy fűzőháború
Hajh, igen, emlékszem: mindig az a fűző,
Omló, habos szoknya, vérünket fölűző,
Parfümös kis nadrág, finom batiszt-játék
De mindig az a cél, mindig az a szándék.
A női fehérneműs szekrények mélyén lapuló fehérneműdarabok … Tovább »
Az emlékeknek van egy különös dimenziója, amikor mások emlékét elképzeljük, és ennek a reprodukcióját őrizzük saját emlékezetünkben. Régen, tán harminc évvel ezelőtt mesélte Sas József az apjáról, Sas Imréről: „Három és fél éves lehettem – mondta –, a Klauzál téren … Tovább »
A Népszava számol be arról a tervezetről, amely szerint olyan intézetek kötnének együttműködési megállapodást a Holokauszt Emlékközponttal (HDKE), mint a Magyarságkutató Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki), valamint a Veritas Történetkutató … Tovább »
A plágium megítélése időben és kultúránként változik. A 21. században a nyugati világban jóval súlyosabb a megítélése, mint máskor és máshol, és ezt minden modern egyetem vezetőjének, oktatójának, hallgatójának tudomásul kell vennie.
1.
Az elmúlt két évtizedben … Tovább »
A szászországi Chemnitz városában működő kóser étterem a zsidó kultúra letéteményese.
Uwe Dziuballa még álmában sem gondolt arra, hogy valaha vendéglős lesz. Chemnitzben (annak idején Karl-Marx-Stadtnak hívták) érettségizett, majd elektronikai mérnök lett. Az NDK értelmiségiek … Tovább »
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »