Összesen 7,037 találat (6841 - 6860) : Magyar Idők.
AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN fel nem tehetett kérdések egyike volt, hogy mi lett a háború alatt a pénzintézetekben letétbe kényszerített, tehát bankoknak, takarékpénztáraknak, hitelszövetkezeteknek megőrzésre átadott értékek sorsa. Letétbe helyezésre először 1942-ben került … Tovább »
VAN EGY ORSZÁG, ahova odamehetsz, ha minden kötél szakad. Van egy darab föld, ahol azonnal teljes jogú állampolgár lehetsz. Van egy zsidó ország, ahol nemzeti-népi léted problematikus volta átemelkedik egy másik szintre: egy szabadon beszélő közvélemény szintjére. Megvalósult … Tovább »
Két, Budapesten járt munkatársa jelentését közölte a The Jerusalem Post nemzetközi kiadása 1990. október 6-i számában. A magyarországi zsidóság mai helyzetének valós tényei mellett sajnálatos módon – talán a fordító hibájából – több téves megállapítás, ill. értesülés … Tovább »
1944. október 15-e a borzalmak napjaként vonult be a magyar és a magyarországi zsidóság krónikájába. A nyilasok vették át a hatalmat. A nyilasuralom áldozatainak emlékét a Párizsban élő magyar képzőművésznő, Stein Anna örökítette meg, s ennek az emlékműnek a felavatásakor … Tovább »
A náci ideológiától a végső megoldásig
LITVÁNIA SZÜLÖTTE Dr. Aleksandras Stromas, aki végzettségére nézve jogász. Szovjet egyetemeken végezte tanulmányait, de ellenzéki gondolkodása és magatartása miatt 1975-ben kizsuppolták az országból. Angliában telepedett le, s részint … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »
AZ ANTISZEMITIZMUSRA, a zsidósággal szembeni elutasító magatartásra sokféle magyarázat van. A történeti, gazdasági, szociológiai, pszichológiai stb. magyarázatok azonban nem elégítik ki azt, aki a Bibliát Isten kinyilatkoztatásának tekinti, Izrael Istenét pedig az egyetlen, igaz … Tovább »
Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyulafehérvár maradt a püspöki székhely, … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
Olvasóink érdeklődésének igyekszünk eleget tenni, amikor lapunk hasábjain egymást követően bemutatjuk a magyar zsidó közélet vezetőit. Elsőként Engländer Tibort, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökét.
1932-ben Tokajban született, s bár szülei már egyéves korában … Tovább »
DE JÓ VOLNA, ha élne Bibó István, ha lenne valaki, aki olyan jól lát, olyan világosan fogalmaz, olyan boncnoki hozzáértéssel elemez és olyan makulátlan erkölcsi tekintéllyel tudna szólni, miként ő tudott. Általában és századunk roncsoló kórjáról, az antiszemitizmusról. Hogy … Tovább »
Megalakult a Habonim-Dror magyarországi szervezete
(Tudósítónktól.)
Csak az ünnepségre eljött szülő, nagyszülő, amikor maga járta bakfisként, kamaszként a körtáncot, látott Budapesten együtt ennyi tinédzsert, mint ahányan összegyűltek a Goldmark Teremben, hogy 41 év betiltása … Tovább »
Az „izraelita” kifejezést legkorábban a keresztény Tórafordítások használták, innen vették át s alkalmazták önmagukra a zsidók. Másrészt a múlt századtól kezdve a hivatalos magyar okiratok szövegében, s a vallási alapon álló szervezetek önmeghatározásában találja … Tovább »
A RENDSZERVÁLTÁS a Magyar Televízióban életre bábáskodta a Vallási Szerkesztőséget, ahol – havi negyedórában meghatározva a rá eső időt – a „magyarországi zsidóság műsora” is megszületett. Ismét belegyömöszöltettünk a vallás Prokrusztész ágyába, jóllehet a műsor … Tovább »
„Roppant furcsa, hogy a magyar- országi demokratizálódás kezdeti szakaszában olyan jelenségekről hallani, mint hogy füstbombát dobtak egyik vasárnap egy Dob utcai cukrászdába. A dologban nem is az a furcsa, hogy egy budapesti zsidó cukrászdába füstbombát dobtak, hanem az, hogy … Tovább »
AZ ORSZÁG TÁRSADALMA száz sebből vérzik, gondok sokasága gyötri, mégis: a közéletben, a sajtóban, a televízióban az úgynevezett zsidókérdés kap mind gyakrabban hangot a valóban létező és égető bajok helyett. Nem a zsidóság akarja ezt. A magyar zsidók beérnék azzal, ha … Tovább »
Bihari Tibor: Emlékezés a régi VAC-ra
László József: Két szégyenletes pillanat
Bemutatjuk Zeévet, a népszerű izraeli karikaturistát
Se paraszt, se zsidó…
Ahasvérus varga cipőboltot nyit
Bereznai Zsuzsanna: Zsidó szokások és hiedelmek
Dr. Buk Mirjam: Hol volt, hol nem volt…
A próféta, … Tovább »
Emlékek
1944 áprilisa
A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án mentünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyítványt. Az iskolák kórházzá vedlettek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitömött … Tovább »
AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alapvető funkcióival … Tovább »
In memoriam dr. Buk Miklós
Férjem, dr. Buk Miklós 1935-től 1944-ig a Magyar Cionista Szövetség főtitkára volt. Én 39 tavaszán ismertem meg, de tudok előző működéséről is. Magyarországon akkoriban a cionizmus „rendőri ügy” volt. Két zsidó hitközség létezett: az ortodox, … Tovább »