Összesen 7,038 találat (6521 - 6540) : Magyar Idők.
Ötödik alkalommal emlékeznek meg a város elhurcoltjairól. Zalaegerszeg gyászolt, mert a harminchárom túlélő és leszármazottjaik mellett a hajdani zsinagógában és temetőben velük voltak a város vezetői, közéleti személyei, egyházai, a parlamenti és a parlamentbe nem jutott pártok … Tovább »
1964-ben az Ingatlankezelő Vállalat tataroztatta a budai Várnegyedben levő lakóházakat, és ez alkalomból a Műemlék-felügyelőség előírásai szerint falkutatásokat is kellett végezni. Ez azt jelentette, hogy a homlokzati falak alsó részén egy sávban végig leverték a vakolatot, hátha … Tovább »
Junák László, Veszprém. Ön, mint ahogy leveléből is kitűnt, veszprémi lakos. S csak elismeréssel szólhatunk a veszprémi zsidóság múlta, maradékának jelene iránt tanúsított érdeklődéséről. S ki, ha nem Ön hivatott elsősorban felvetni egy mártír emléktábla felállításának … Tovább »
Magén István: A mappa
Ambrus Katalin: A könyvkiadók szeszélyeitől ments meg Uram minket!
sz. é.: A király meztelen – – a riporter zsidó
Babits Antal: Klezmerek
Ámos Imre szolnoki vázlatkönyvéről
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Sásdi Sándor: Vándorok
Zsidó elhivatottság: Zsidók … Tovább »
(Egon Ervin Kisch: A Gólem éledése. Fordította Borongó Ferenc. Littoria Könyvkiadó, 1992. 174 oldal, 198 Ft.)
Egon Ervin Kischről minden újságíró gyakornoknak illett tudni, hogy ő volt a száguldó riporter, a haladó újságírás megtestesítője, bár valódi példaképünk mégis … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
A nyárelőn készült interjúban Slomo Avineri professzorral, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanárával, a közép- és kelet-európai térség szakértőjével beszélgettünk.
A nacionalizmus újjáéledése a kelet-közép-európai térségében a kereszténység erősödését jelenti. Nem … Tovább »
Hogy a gondolat honnan és miért jött, fogalmam sincs. Párizs kutyaszaros járdáit róva, a szürke ég alatt az emberkavalkádból kikecmeregni nem könnyű dolog.
Ugyanez vonatkozik Franciaországban a televíziós műsorokra is. Ahhoz, hogy egy szerkesztőt meggyőzzön az ember, hogy kifizessen … Tovább »
Öt fiatalkori fényképével illusztrált egész oldalas interjút közölt a közelmúltban az Új Magyarország M. Szabó Imre tollából az USA-ban élő Szeleczky Zitával. A színésznő művészi pályája kezdetén tehetségével és szépségével nagy népszerűséget szerzett. A háborús … Tovább »
Nem bánták meg, akik június 14-én ellátogattak a Vigadó Galériába. A Thury Levente kerámikus művész alkotásai között megrendezett Szombat Szalon azoknak is emlékezetes marad, akik a majd kétszáz fős tömeg miatt a kényelmes széksorokból kirekedve, a fal mellett szorongva nézték-hallgatták … Tovább »
Ember Máriával Wallenbergre vonatkozó kutatásairól és új könyvéről
beszélget Vadász Ferenc
Hol veszett el, kik gyilkolták meg és milyen körülmények között? Netalán élt még eltűnése után évtizedekig? Raoul Wallenberg tragédiáját a titokzatosság lengte körül. A szovjet … Tovább »
1989-ben Budapesten a hitközségi gimnáziumba 79 tanuló járt. Ma a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában és az Amerikai Alapítványi Iskolában, valamint az Anna Frank Gimnáziumban már közel ezer diák tanul. Legújabb intézményünk a Ben Jehuda Alapítványi Óvoda.
Két év alatt … Tovább »
A nemzetiségi-ügy dokumentumai
Amióta a zsidóság ősi földjének elhagyására kényszerült és diaszpórában él, folyik a vita, nép-e vagy csak vallás, s mióta fennáll Izrael állama, vajon a világ többi részén élő zsidók a zsidó néphez tartoznak-e, s ha igen, önálló nemzetiségként … Tovább »
A napokban véletlenül került a kezembe egy 123 éve kiállított születési értesítés a Bánki községben élt Steiner családról. Nézem a fakó papírt, és eltűnődöm. Sokféle gondolat kavarog bennem.
Az első: vajon mi késztette Steiner Sámuel „mózes vallású” kiskereskedőt … Tovább »
1492 szörnyű nyarán spanyol zsidók százezrei kényszerültek szülőföldjük elhagyására. Nagy részük számára a szomszédos Portugália volt az első állomás, ott súlyos összegek fejében 8 havi ideiglenes menedéket nyertek. Utána irgalmatlanul kiűzték őket, majd követték testvéreiket … Tovább »
(Reinhard Neudecker: Az egy Isten sok arca. Magyar Keresztény-Zsidó Tanács és a Mérleg kiadása, 1992. Fordította: Kerényi Gábor, 128. oldal, 195 Ft.)
Sokat ígérő könyvsorozat első kötetét veheti kezébe az olvasó. A sorozat a Keresztény-Zsidó Párbeszéd Könyvtára nevet viseli, … Tovább »
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Konferencia*!
Megtisztelő feladatom, hogy a Ha-Cófe című magyarországi héber nyelvű zsidó tudományos folyóiratról adjak rövid áttekintést. Be kell vallanom, nem látványos a feladat, mert egy judaisztikai tárgyú héber folyóirat jó vagy rossz, jelentős, … Tovább »
A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsidó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember … Tovább »
Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mutatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai szefárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilánkoknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »