Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban

„Amikor világos lett, elkezdtük fürkész­ni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pon­tok gyanánt. Vegyes érzelmekkel köze­ledtünk atyáink földjéhez.” – A fény­képen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »

A magyar ortodoxia 1995ös zárszámadó közgyűlése

1996. február 27-én délután 4 órára hirdette meg a Budapes­ti Autonóm Ortodox hitközség éves zárszámadó közgyűlését. A fél ötkor kezdődő ülés elején 36 fő (döntő többségében 70 év feletti idős férfi) volt az ülés … Tovább »

Gratulálok, és szívből jövő üdvöz­letemet küldöm a Rónáid S. Lau­der Alapítvány által nagylelkűen támogatott új Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola felavatásán meg­jelenteknek.

Néhány évtizede Közép-Európa zsidósága még a holocaust ki­mondhatatlan tragédiáját … Tovább »

avagy miért nem megy, ami jár?

Mire e sorok megjelennek, ta­lán végre megvan a döntés arról, végül is ki alapít (köz)alapítványt a zsidó kö­zösségi vagyon működtetésére; talán végre eldől, kikből és kinek a vezetése alatt működik valamilyen kuratórium. Épp ideje volt … Tovább »

Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, törté­neti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.

Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Nem egy, nem kettő, nem három…

Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt ott­hon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »

Egyenlőség, 1896. március 6.

Nem kérünk az új hazából

Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára

Lapunk más helyén egész terjedel­mében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megje­lent s különösen zsidó … Tovább »

Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklő­déssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvös­sége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »

Alexandriai Philón: Mózes élete

Örvendetes tény, hogy az Atlan­tisz Könyvkiadó megjelentette Phi­lón értekezését Mózesről, hiszen Phi­lón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mi­vel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »

Beszélgetés Tatár György filozófussal

Tatár György ösztöndíjasként egy évet töltött Izraelben, ahol alkalma nyílt megismerkedni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel. Benyomásairól kérdeztük az alábbiakban.

Mennyire szétszakított társadalom az izraeli? Mennyire tűnnek … Tovább »

Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról

Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »

A „német szellemiség” kihívása

Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton Lász­ló között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lénye­ges … Tovább »

A tanévben a Bálint Zsidó Közösségi Ház ad otthont a Lauder-Javne, az Anna Frank és a Mszoret Avot iskolák 28 gimnazistájának. Miért laknak ott? Honnan jöttek? Hová tartanak?

A kérdésekre adott nyolc válasz nem csak egyéni sorsokkal ismerteti meg az olvasót. Valamelyest kirajzolódik … Tovább »

Interjú Naftali Lavival a WJRO elnökhelyettesével

Maram Stern, a World Jewish Congress kül­ügyi osztályának vezetője úgy tájékoztatott, hogy a magyar kormánnyal megállapodás szü­letett egyebek közt a felállítandó alapítvány ku­ratóriumának összetételéről. Eszerint két … Tovább »

A Mazsihisz képviselő-testületi ülése

Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a kö­vetkezőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles kö­rű nyilvánosság … Tovább »

A címbeli kérdés – természetesen – arra az egy fecskére vonatkozik, amely a közmondás szerint nem csinál nyarat. Pedig – igenis! – megteszi. Hogyan? Úgy, ahogyan Sivinger György Kisbéren egymaga „meghonosítja” a zsidóságot.

A negyvenkét éves, jó kiállású, dinamikus férfi nyílt … Tovább »

Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mon­dandójának érvénye vagy érvénytelensé­ge, hanem a pontatlansága okán csíp­nek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »

Jeles folyóiratuk 1995/10. száma a hamburgi Der Spiegel nyomán cikket közölt a volt NDK politikai rendőrsé­gének a zsidósággal kapcsolatos tevé­kenységéről, illetve a nyugat-németországi antiszemita megnyilvánulások kö­rüli provokatív szerepéről. A cikk (már a címével is) … Tovább »

(Dina Wardi: Emlékmécsesek. A holocaust gyermekei. Bp., Ex Libris Kiadó, 1995. 255 old., 480 Ft)

A délszláv válság veszteségeinek fel­számolására életre hívott számos bizott­ság egyikének feladata a háborút át- és túlélt, lelki sérült gyerekek sebeinek gyógyítása, terápiája … Tovább »