Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg. 

SZEGŐ PÉTER
Vannak-e zsidók Lengyelországban?
I. rész

1938-ban mintegy hatvanezer zsidó élt Krakkóban. Ma a 758 ezres város zsidó lakossága nem éri el a hat­száz főt.

KRAKKÓI ZSIDÓ NYÁRI FESZTIVÁL

Július 1-9. között rendezték a XVI. Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált. … Tovább »

Nemzetiségiek vagy „titokzsidók”?
A zsidó nemzetiségi kezdeményezés (újabb) kudarcáról

A határidő lejárt. 2006. július 3-ig a Társaság a Magyarországi Zsidó Ki­sebbségért nevű szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie a legalább ezer aláírást ahhoz, hogy a magyar … Tovább »

ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A ZSIDÓ NEMZETISÉGI STÁTUSZÉRT
Életet a papíron kívül

Nem gyűlt össze ezer aláírás a zsidó nemze­tiségi kezdeményezés ívein. A szer­vezők (és még sokan mások) aligha­nem magától értetődőnek vélték, hogy ha egy olyan marhaságra, mint a hun nemzetiség, … Tovább »

„Az elnyomás ellen állandóan küzdeni kell…”
Feldmár Andrással beszélget Novák Attila

Feldmár András (Andrew Feldmar) kanadai magyar pszichológus az utóbbi év­tizedben egyre inkább ré­sze a magyar szellemi élet­nek, ám nem az akadémi­kus tudomány, inkább az érdeklődő … Tovább »

Somlyó György emlékezete

A Margit hídon mentem ép­pen át, mikor elért a hír.
Megálltam, lenéztem a Du­nára, figyeltem kicsit, hogy hömpölyög a folyvást meg­haló és újjászülető folyó, hogyan ömlik mindig ugya­núgy az egyre újuló, halálos fiatalság. Somlyó-verssorok … Tovább »

Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanár­képzőben, majd a József Attila Tu­dományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolá­ban, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legto­vább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »

Török Petra
Morzsái az eltörött világkalácsnak
A Lesznai Anna-évfordulóról

2005-ben ünnepeltük Lesznai Anna születésének 120. évfordulóját, s eb­ben az évben emlékezünk meg halálá­nak 40. évfordulójáról.
Ki volt Lesznai Anna, mi volt em­beri és művészi titka? Miért … Tovább »

Könyvmoly
Csáki Márton rovata

Számos olyan zsidó tárgyú – vagy így-úgy érdeklődésünkre számot tartó – könyv jelent meg az elmúlt másfél évben, amelyről terjedelmi okokból nem tudtunk beszámolni. Most, adósságainkat törlesztendő – a teljesség igénye nélkül – ezek kö­zül … Tovább »

A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének – kormányát bemószerolva – sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba.
 
 

Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? Vagy attól, ha minden napomat végig imádkozom egy zsinagógában?

Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.

A Holokauszt egyrészt nem történt meg, másrészt azt az izraeliek követik el a palesztinok ellen – így lehetne összefoglalni a Teheránban megnyílt Holokauszt-gúnyoló karikatúra kiállítás üzenetét. Az iráni elnököt, a kiállítás spiritus rectorát a dán karikatúrák ez év januárban kirobbant emlékezetes botránya ihlette az ellenlépésre. Bíztatására a legnagyobb iráni napilap, a Hamsahri hirdetett nemzetközi pályázatot az – általuk egyébként megkérdőjelezett – náci népirtás körüli „felhajtás” kigúnyolására. A szervezők szerint ugyanis a nyugati nyilvánosságot kettős morál jellemzi: a Prófétán lehet gúnyolódni, de a Holokauszton nem. Majd most meglátjuk, meddig terjed a Nyugat híres toleranciája – nyilatkozták számos ízben az iráni szervezők.
 
 

Az APEH honlapján bogarászva érdekes adatokra bukkanhatunk: Az egyházak
számára 2004. évi adójuk egy százalékát felajánlók száma és a teljes összeg
sokat elárul a felekezetek támogatottságáról. A négy zsidó felekezet számára
felajánlott egy százalékok alább láthatók.

Inhuman Research. Medical Experiments in German Concentration Camps (Embertelen kutatások: orvosi kísérletek a német koncentrációs táborokban) címmel jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában Paszternák Alfréd nőgyógyászprofesszornak a náci koncentrációs táborokban folytatott emberi kísérleteket feltáró könyve.

Németország lassan, de biztosan továbblép a világbajnokság által előidézett kollektív eufórián. A fekete-piros-sárga zászlótenger, a résztvevő csapatok körüli érdeklődés és a német válogatott váratlan teljesítménye négy hétig szinte teljesen hatása alatt tartotta az országot. Pedig történtek más események is a világbajnokság alatt, melyek ennek elmúltával egyre inkább az érdeklődés középpontjába tolódnak, melyek maradandónak tűnnek, melyek tartósabbak lehetnek, mint a zászlók lengetése, vagy a fekete-piros-arany arcfestékek minőséget megőrző időtartama. Ha esetleg valakit, mint e sorok íróját, nem igazán tud lázba hozni a futball, vagy az olyan tömegrendezvények, mint pl. egy labdarúgó világbajnokság, akkor ezeknek a „margós” történeteknek valóban nagyobb jelentőséget tulajdonít.
 
 

Május 28-án tartotta rendes évi közgyűlését az Egységes Magyar Izraelita Hitközség – Status Quo Ante. A közgyűlés elfogadta az elmúlt év eredményeit és rendezvényeit összegző beszámolókat, a Hitközség pénzügyi jelentését és a jövő évi terveket, továbbá visszautasította a MAZSIHISZ részéről nekik címzett zsidózást. A közgyűlés utáni vacsorán megdőlt Murphy tétele, miszerint minőség és mennyiség fordítottan arányos: jót adtak és sokat.

Egy izraeli író óriási botrányt kavart Izraelben és Észak-Amerikában, mert közölte az amerikai zsidósággal, hogy a zsidó nép megmaradása csakis Izraelen és az izraeli azonosságtudaton múlik. 

Egy választás anatómiája

2006 áprilisában a magyar választásokon olyan hely­zet alakult ki, amely alap­jaiban változtatta meg a magyar politikai rendszer­nek ha nem is a felépíté­sét, de stabilizáló erejét.
Először győzött egy olyan párt, illetve győztek olyan pártok a … Tovább »

„Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Pozsony zsidóságáról

A Budapestről Berlinbe közlekedő gyorsvonaton az indulás utáni pillanatokban a hang­szórón magyarul, angolul, németül és csehszlovákul köszöntötték az utaso­kat. A trianoni Magyarország határá­nak … Tovább »