„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.” 

2011. augusztus 25.A szlovákiai magyarok körében hatalmas a felháborodás Ivan Gasparovic elnök kijelentése miatt, amely szerint Esterházy János nem érdemel szobrot, mert Hitler híve volt. Az 1957-ben a csehszlovák kommunista börtönben meghalt magyar gróf az egyetlen politikus volt a korabeli, … Tovább »

A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
 

A már hagyományos izraeli turné, koncert a Zsidó Nyári Fesztiválon,
zeneszerzés színdarabhoz, a 200. Menyasszonytánc-előadás – csak néhány
címszó Jávori Ferenc, a Budapest Klezmer Band vezetőjének nyár végi
hétköznapjaiból. A zenész-zeneszerző épp egy stúdiófelvételről érkezett
az interjúra. INTERJÚ

A válság előtt főként külföldi beruházók hajtották végre a legnagyobb
ingatlanfejlesztéseket Budapesten, 2008 után viszont pánikszerűen
menekültek a piacról a spanyolok, az izraeliek és az írek. Mi maradt
utánuk? Félbehagyott projektek, félkész lakóparkok, tetemes tartozások.

Pinchász laza mozdulattal ágyékon szúrta Zimrit és párját, ezzel a Biblia szerint megmentette Izrael népét a pusztulástól – de nyelvi szempontból érdekesebb, hogy emiatt egy egészen egyedi betű is került a héber szövegbe. A számítógépek a mai napig nem tudnak megbirkózni a megtört vávval…

Az expressz.hu oldal készítői azt ígérték, eltávolítják a hirdetést. A hirdető szerint „a zsidók megszállták Magyarországot”.

Végső soron ez az üzenet. Hogy van a pokolból út visszafelé. Azt a
feladatot tűztem magam elé, hogy ezt az igazi históriát meghatottság,
szentimentális felhangok nélkül próbáljam megírni

Pénztörténet, forráskutatás, hunok és Árpádok az egyik oldalon.
Don-kanyar, zsidótörvények és nemzeti összeomlás a másikon. Hóman
Bálintot nem mint történészt, hanem mint politikai vezetőt állították
népbíróság elé. Ítéletet is az utóbbi felett mondtak

Méltatlan szövegkörnyezetben, a Jobbik képviselőjének szájából hangzott
el a Szim Salom zsidó közösség neve legutóbb a magyar parlamentben, az
egyházi törvény vitájában. A Szim Salomot egyelőre nem ismerték el
hivatalos egyházként, ám ettől még él és gyarapszik. De vajon milyen ez a
közösség, és miben különbözik a többi zsidó felekezettől?

A „jidan” anélkül szerepel a nagy román értelmező szótárban, hogy
definíciója utalna arra, a szó mélyen sértő a zsidókra nézvést.

A kérdés nem csak irónia, vagy épp ellenkezőleg, provokáció. Tény és
való, hogy habár az izraeli chok hasvut, vagyis visszatérési törvény
lényegi ideája, hogy a Szentföldön minden zsidónak született ember
menedéket és állampolgárságot kapjon, a gyakorlatban mégis ez az
ideológia nem minden zsidó esetében teljesül. 

A Pészach utáni első szombaton megtelik Izrael közepén a ben shemeni
erdő – az egész világról itt gyülekeznek a Kárpátaljáról elszármazott
zsidók és faszénen sütik a húst mindenütt.

A norvég merénylő 1516 oldalas manifesztumtumában szereplő ideológiák is
rámutattak arra, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági válság hatására
egyaránt megerősödő kelet-európai és nyugati radikális pártok között
milyen jelentős eltérések vannak. Nyugaton a radikálisoknak törést
jelentett a második világháború, és a jobboldali radikalizmus új utakat
keresett önmaga meghatározásához, addig Közép-Európában a rendszerváltás
után ezek a mozgalmak a harmincas-negyvenes évek retorikájához és
szimbólumrendszeréhez nyúlnak vissza.

A Jerusalem Post két cikket is szentelt Magyarországnak: az egyikben a Magyar Hírlapban megjelenő antiszemita véleményekről írnak, a másik cikk pedig Képíró Sándor perével foglalkozik.

Az „embermentő” svéd diplomata születésének 99. évfordulóján, a humánum napján kiállítás is nyílt a Holokauszt Emlékközpontban.

Már csak két szabad sírhely van az idén 175 esztendős szombathelyi zsidó temetőben. Lesz-e új temetője a hitközségnek? Mikor? És hol? Ma még erre senki sem tud válaszolni.

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Meg vagyunk döbbenve. Mindenki azt hitte, hogy Matalikné Piroska, a
mostani alpolgármester lesz a befutó: van tekintélye, szeretik és
tisztelik, erre a jobbikos Juhász Oszkár nyer. Itt valami simlisség van –
ezt mondják többen Gyöngyöspatán, az időközi polgármester-választás
után egy nappal.