Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

A magyar médiában ezt eddig nem tudták.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Egy magányos lélek sorait olvashatjuk, akitől egyaránt távol áll a fennhéjázó gőg és az alantas kocsmai indulat, de a németek így megkapják, ami jár nekik, ám ebből nem következik, hogy a magyarokat hasonlóan sommásan lehetne megítélni. Viszont a zsidókat akkor sem kell említeni, ha róluk beszélünk – remélhetőleg ők is értenek majd a szóból.

Az ukrán helyzet miatt aggódik az egész világ, hiszen amint Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök hétfőn bejelentette, ez már háború, Ukrajna háborúban áll Oroszországgal.

A karmester és a rabbi közös sajtótájékoztatón ismertette új projektjüket az óbudai zsinagógában.

 Walking with the Enemy címmel bemutatták az amerikai mozikban a második világháborúban számos magyar zsidót megmentő Rosenbaum (Pinkász) Tiborról szóló filmet. Az alkotásban az Oscar-díjas Sir Ben Kingsley játssza Horthy Miklóst.

Az amerikai hadsereg 1945. május elején szabadította fel Németországban a mühldorfi lágert,

Egy letűnt korszak atmoszféráját nem könnyű érzékeltetni. Kövesi István műgyűjtő – akinek kollekcióját nemrég ismerhette meg a közönség – zárkózott világban élt.

Mire volt jó a szocializmus korában egy műgyűjtemény? Befektetés volt, szenvedély? … Tovább »

Czékmán Balázs feladata nem ismeretlen az izraeliek előtt: ő az első magyar mádrich. Akárcsak az Izraelből a diaszpórában élő zsidókhoz röpített mádrichokat, őt is azért küldték Budapestről Izraelbe, hogy az itt élők identitását erősítse. Csak míg az izraeli küldöttek a … Tovább »

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus befolyásos elnökének neve gyakran bukkan fel a magyar sajtóban, de Magyarországon meglepően keveset tudnak a család történetéről, pedig ez magyar bevándorlók valódi amerikai sikertörténete.

A Sátoraljaújhelyen született, 29 éves Rosenthal … Tovább »

Interjú Horányi Gáborral, a Lauder iskola főigazgatójával

Ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen indult el hétfőn nem sokkal 13 óra után a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre.

…az indulhat el a gyógyulás útján.