Mi egy zsidó hitköz(ös)ség feladata? Ennek a kérdésfelvetésnek különös aktualitást ad a zsidó közélet néhány szereplőjének megnyilatkozása Lázár miniszter nagy nyilvánosságot kapott meghívójával kapcsolatban.

Hétfőn százötven magyar iskolában különleges tanév kezdődött. Azért különleges, mert a gyerekek kísérleti tankönyvekből tanulnak. Az első benyomása az olvasónak pozitív: ezek a könyvek külalakjukban igyekeznek korszerűnek látszani, sok a kép, munkáltató feladatok vannak, öntik a mellékleteket, az illusztrációkat, plakátokat, pop-zenei szövegeket közölnek. Sajnos a lényeget tekintve azonban csak azt mondhatjuk: baj van. Ezeket a könyveket még kipróbálásra sem volna szabad diákok elé tenni. Alapos tankönyv-akkreditációs eljárás során kiderült volna, ez a műveltséganyag pedagógiailag problematikus és modernizáció-ellenes szemléletű.

Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782-1944

A Romantikus Erőszak, neonáci zenekar Rózsafüzér és revolver című számával állított emléket a hírhedt, kiugrott nyilas szerzetesnek, Kun Andrásnak, aki Kun páter néven vonult be a gyilkos hatalom történetébe, és a hazafias rockzenekar szerint „vértanú lett a keresztfán”.

Nyári szünetünk idejére estek a magyar zsidók életében sorsdöntő események: a lemond(at)ott Zoltai Gusztáv helyére új ügyvezető igazgatót választott előbb BZSH, majd a Mazsihisz közgyűlése.

A BZSH menedzsmentjének élére Schwezoff Dávid kántor került, akiről a megválasztását … Tovább »

Erdélyi Lajosné, Anni Csernovicban született, átélte a transznyisztriai deportálást, a szovjet és a román kommunista uralmat. Gyerek- és fiatalkora felidézésében férje, a közismert fotós és újságíró is segített, akinek marosvásárhelyi gyermekéveiről és auschwitzi deportálásáról nemrég jelent meg Túlélés című memoárja.

A második világháború a legborzalmasabb pusztítást hozta Európára, az európai kultúrára – mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

Fedezzük fel közösen kultúránkat, történelmünket és zenei örökségünket, 2014. szeptember 14. vasárnap, 17:00 órától, az Európai Zsidó Kultúra Napján, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az Erzsébetváros Önkormányzata szervezésében, a megújult Madách téren. A programon a részvétel ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A magyar fotóművészet egyik úttörője, itthon és külföldön is elismert művelője 1879. szeptember 1-jén született Budapesten. Pályája során nemcsak fényképezett, hanem maga is indított fotóművészeti tárgyú lapokat, majd a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette, ahonnan 1944-ben származása miatt elbocsátották, és az év őszén elhunyt.

Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

Az érdekeltek és a kutatók egyöntetűen az antiszemitizmus erőteljes térhódításáról számolnak be Nyugat-Európában. Sőt, bizonyos antiszemita tartalmú kifejezések már-már mindennapivá válnak.

Nehezen emészthető, hogy az utca emberétől, a világ vezető politikusain át, a különböző ideológiákat képviselő pártkatonákig, az emberi jogokért protestáló szervezeteket is magába foglaló, a zsidó gyökerekkel rendelkező “megmondó” emberekig bezárólag, ha Izrael kerül szóba, agyukra vörös lepel hull és értelem helyett az érzelmeik kerülnek előtérbe.

 – Muszlim-zsidó konferencia (Bécs, augusztus 7-14.)

Ki szereti a zsidókat?

Zsidó nők és alkalmazottaik a századelőn Budapesten

Költő és drámaíró, több amerikai egyetem vendégtanára, dramaturg és művészeti vezető a kolozsvári színházban, ahol júniusban tartották darabja bemutatóját. Már csak ezekről is bőven lett volna mit kérdezni, de beszélgetésünk végül nem egészen úgy alakult, ahogy terveztük.

Magyar … Tovább »

A második világháború befejeztével milliónyi hontalan (displaced person, DP) árasztotta el Németország útjait.

Szovjetek elől menekülők, hazájukból elűzöttek, nácik, kollaboránsok, valamint több tízezer lágerből szabadult túlélő. A Berlinben élő újságíró és kutató … Tovább »

A Heti Válasz sandán célozgat Falus Ferenc, a baloldal főpolgármester-jelöltjének zsidóságára, zsidó szervezeti kötődésére, merthogy a Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A jobboldal ökle így fogalmaz: „a szervezet osztja szét az amerikai kézen … Tovább »

Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.

Kertész Imre magas állami kitüntetést kap. Alig néhány héttel azután, hogy a tiltakozások ellenére felépített, részben hamis üzenetű Szabadság téri szobrot – a botránytól tartva, ünnepélyes kormányjelenlét … Tovább »

Hogyan próbálja a jobboldal megszeretni a Nobel-díjas írót?

A Die Welt című konzervatív német napilapban megjelent születésnapi interjúban a nyolcvanéves Kertész Imre annak idején odamondott, kiosztott sok mindenkit. Ő lett nyolcvanévesen a magyar irodalom fenegyereke. Kedélyesen … Tovább »